A fagyi nálunk alaptézis. Ahogy szoktuk mondani, az egyik környékbeli cukrászdát télen mi tartjuk életben, mert januárban is fagyizunk. Persze a nyárral magasabb fordulatra váltunk. Most pedig elkövetkezett a tanév vége, ami igazság szerint brutálisan nehéz volt nekünk és akkor végtelenül finoman fogalmaztam. És akkor úgy gondoltuk: maradjunk a finom  nyomvonalon. Megünnepelvén az utolsó napot, mi fagyizni fogunk. De nem ám ilyen mindenféle felütött puncsot fogunk enni, hanem olyat, amit megérdemlünk és minőségi is. Ráadásul, én ugye glutén- és tejmentesen étkezem, szóval a feladvány nem volt egyszerű. 

Egy ismerősöm hozta aztán a tuti üzenete. A Bartók Bélán nyílt egy olyan fagyizó, amiért messze földről is zarándokolnak, olyat tud. Noch dazu Mikrokozmosz a neve és hát ha nem is asztrozófus az ember, akkor is lehozná alapból a csillagokat a gyerekének. Hát ugye én meg... szóval.  A fagyijaik nagyrésze tojásmentes, de mégis krémes, ezt is tudtam. És azt is, az egyik tulajdonos grafikus, szóval van érzéke az arányokhoz. Férjével nagy világutazók és ízőrzők és van már egy gourmet boltjuk, a Füge. Annamari számos workshopot végzett el, hogy tökéletesítse a gasztronómia szeretetét, alkotását és nem keveset kísérleteztek például a pisztáciával, no meg nem átallnak meglátogatni a világ legnagyobb fagyi-expóját is. 

Kérem alássan, ennyi volt az előjáték. Végére értünk a tanévnek, mindketten életben vagyunk, több kevesebb sérüléssel, szóval van min dolgoznunk és minderre a gyógyír a Mikrokozmosz volt. Nem szépítem a dolgot, összesen 10 gombócot fogyasztottunk és én egy bitang jó speciality kávét is. Azt kell mondjuk, ezután a fagyizás után minden más csak futottak még kategória lehet. Ettünk fehércsokis málnát, mangót, nérót, három (!!)féle pisztáciát, kis komám kapott mindenféle szórócukrokat a fagylalt tetejére, én pedig véééégre gluténmentes tölcsérből tudtam falatozni. Megjegyzem, kétéve nem ettem rendes tölcsért. Olyan 20-24 variáció tuti van fagyikból és ha valami egészen biztos, az az, hogy mi az egy órányi utazás ellenére is törzsvendégek leszünk. Hiába, a jó alapanyag, a tökéletes technológia és a gasztronómia szeretete átjön, akár gluténmentes, akár "sima" az a tölcsér.