Az intuitív táplálkozás fogalma már a '90-es évek óta ismert a fitnesz világában. Az ideológia alapötlete a "hallgass a testedre, az ösztönösen tudja, mi a jó neked!". Kényelmesen hangzik, de valóban ennyire egyszerű lenne a helyes táplálkozás?
Az ösztönös étkezés hívei azt vallják, hogy szervezetünk pontosan jelzi, mikor, miből, mennyire van szüksége ahhoz, hogy optimálisan működjön. Az intuitív táplálkozásban nincsenek szabályok, tiltott ételek. Nincs bűntudat, szorongás a kilók miatt, csak az evés öröme. (Ez a természetes mechanizmus azonban felborulhat egy előírt diéta hatására).
Ez azt jelenti tehát, hogy annyit és azt ehetsz-ihatsz, amit akarsz, és akkor, amikor jól esik, függetlenül attól, hogy ez milyen hatással van a külsődre és az egészségedre? Az intuitív étkezők szerint, amikor nincs pszichés nyomás, hogy valamit nem szabad, akkor az ember ösztönösen nem tömi tele magát egészségtelen ételekkel, hiszen nincs rá szüksége.
Ezt én, mint fitneszversenyző, aki éveken át szigorúan megkötött versenydiétán éltem, igazolom. Amint nem volt rajtam nyomás, hogy nem szabad tortát enni, már nem is akartam annyira. Persze, közvetlenül a verseny után, ki kellett elégítenem magam mindenféle földi jóval, amit hónapokig nem ehettem, de amikor túl voltam a falási rohamokon és visszanyertem az egészséges testsúlyomat, pszichésen is lenyugodtam, és a táplálkozásom visszaállt a normális kerékvágásba. De azt fontos hozzátenni, hogy én alapjában viszonylag fegyelmezetten táplálkozom még akkor is, amikor nem diétázom, és tisztában vagyok vele, hogy mikor mit viszek be a szervezetembe.
Szóval mi van akkor, ha valaki minden nap tortát szeretne enni? Ha azt kívánja, akkor minden rendben, a szervezet úgyis tudja?
"Valóban szervezetünkre 100 százalékosan oda kell figyelni, de fontos tudni, hogyan értelmezzük kibocsátott jelzéseit, hiszen nem minden jelzés helyes, amit kapunk. A jelzéseket érteni kell." - mondja Ben Coomber, étkezési szakértő, az angliai BTN Akadémia alapítója.
Hatalmas különbség van például aközött, amikor a karácsonyi vacsoránál nem akarjuk kihagyni a bejglit, és aközött, amikor minden nap kivesszük a jégkrémet a hűtőből, mert úgy gondoljuk, hogy megérdemeljük egy hosszú műszak után.... vagy mert nem jó a kedvünk és a jégkrém majd felvidít, vagy mert akciós volt, és ha már két dobozzal vettünk, azt mind meg is kell enni. Mihez kezdjünk ezekkel a jelzésekkel, ezeket is a szervezetünk, az agyunk küldi?
Még akkor is, ha nem számolgatod a kalóriákat mániákusan (nincs is rá szükség!), azért jó tudni, hogy mennyit viszel be egy-egy étellel a szervezetedbe. Egy 300 vagy 600 kalória tartalmú szelet torta nagyon sok annak, akinek napi 2000 kalóriára van szüksége ahhoz, hogy megtartsa az egészséges testsúlyát. Egy 600 kalóriás snack gyakorlatilag egy ebédnek felel meg, és majdnem a harmada a napi egészséges szükségletnek.
Természetesen nem beszélek a tortaevés ellen, én is eszem ilyesmit. Mindössze azért említettem a fenti példát, hogy rávilágítsak, nem árt tudni, hogy mit és mennyit eszünk.
Arra is érdemes odafigyelni, hogy miért is eszünk. Mert valami tényleg boldoggá tesz, vagy csak azért, mert egy karnyújtásnyira van, vagy csupán egy rossz szokásról van szó, esetleg unalmunkban falatozgatunk. Tisztában lenni azzal, hogy melyik étel milyen testi és érzelmi hatást vált ki - hasznos információ lehet ahhoz, hogy igazából jól érezzük magunkat.
Az intuitív táplálkozás nagyszerű dolog, de ha nem vagy tisztában az ételek tápanyag- és kalóriatartalmával, érdemes tanulni a témáról egy picit: olvasd el a címkéket a csomagolt ételeken, italokon, ismerkedj meg a kalóriaszámláló alkalmazásokkal, mint például a MyFitnessPal (magyarul is rengeteg étel megtalalható!), amely minden létező információt kiad mind barkódos, mind barkód nélküli élelmiszerekről, és olvasd el a cikket, amely a helyes vásárlási szokások kialakításáról szól ( link).
