Bajban a turizmus. Nem először halljuk ezt, de mintha a Covid után kicsit fellélegezhetett volna a szektor és most újabb sokk: az energiaárak emelkedése. Hogy áll a turizmus jövője, mit lát a terület szakértője? Kelemen Attilával beszélgettem, aki turizmusmarketinggel foglalkozik.
- Minap egy televíziós interjúban hallottam: tényleg nagy a baj. Vagy lesz a baj? Tényleg?
- Igen, sajnos tényleg komoly kihívások elé néz avagy már részese is annak a turizmus minden ágazata. A szálláshelyek, éttermek, fürdők, és azok a szolgáltatók akik ide kapcsolódnak rendkívül nehéz helyzetbe kerültek. Több tényező hat egyszerre. Ilyenek az infláció, az orosz-ukrán konfliktus, az euro árfolyama, a munkabérek növekedése, az energia árak, továbbá az alapanyagárak, amelyek ugyancsak az említett tényezők miatt megemelkedtek.
- Egy olyan szálloda, ahol csak egy tulajdonos van és nem egy cégcsoport, mennyire tud felkészülni a válságra?
- Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen normál esetben egy szállodai személyzet nem erre a helyzetre van berendezkedve. Szálláshely partnereimről tudok beszámolni, akiknél a járvány kezdetén sajnos volt időnk krízis tervet készíteni. Megvizsgáltuk azokat a tényezőket amelyek negatívan hatnak a kialakult helyzetben és összeírtuk azokat a lehetőségeket is, amelyek segíthetik a vendégszám növekedést. Ezt tesszük most is. Ahol alacsony szobaszámmal dolgoznak (30 alatt) ott kiemelkedő a probléma, hiszen képtelenség a megnövekedett költségeket a befogadható vendégszámhoz igazítani, azaz elfogadtatni az új árat a vendégekkel. Vannak helyek ahol a gáz a nyolcszorosára, a villany a hatszorosára emelkedett. Ez a számokban a következő: ami 900.000 Ft volt, az 7,2 millió forint lesz. Képtelenség egy 3 csillagos szállodai szobát télen, vidéken 15.000 Ft/fő/éj helyett 30.000 Ft/fő/éj áron értékesíteni. Így el kell gondolkodni azon, hogy a téli időszakban zárva tartanak. Ám ez több szempontból is nehéz helyzetbe hozza a tulajdonost. Ilyen például a munkaerő, ugyanis ha elküldi őket, akkor nem tudja majd újranyitni a szállodát. Az alacsony szobaszámon kívül kihívást okoz a nem korszerű ingatlanokban lévő szálláshelyek működtetése.
- Mely része a szektornak szerinted az, ahol a legnagyobb lesz a gond, bezárások?
- Több tényezőt kell figyelembe venni ahhoz, hogy ez megválaszolható legyen. Azok az éttermek, amelyek nem rendelkeznek törzsvendégekkel, avagy nem olyan turisztikai területen vannak, ahol van vendég, nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, tényleg szinte csak a bezárás a megoldás. A vendégek a különlegeset, az egyedit fogják megfizetni, a standard, ám drága éttermeket valószínűleg elkerülik. Az éttermek bezárása az alapanyag beszállítókat is szorult helyzetbe hozhatja, sodorhatja.
A 3 csillagos szállodák esetében érzem a legnagyobb kihívást, ugyanis a vendégkör tetemes része évente egy alkalommal utazik el, árérzékeny, ráadásul a téli hétköznapokon eddig zömmel a szenior korosztályból kerültek ki. Mivel a fürdők jelentős része is bezárásra vagy csökkentett üzemmódra kapcsolhat, így a gyógyulni vágyok utazása is csökkenhet. Összegezve tehát véleményem szerint a hazai 3 csillagos szállodák és a vidéki, "átlagos" éttermek vannak a legnagyobb bajban. Ezeken a helyeken érzem leginkább a bezárások veszélyét.
- A falusi turizmussal mi a helyzet?
- A Covid egyik nagy nyertese a falusi turizmus volt. Nekem is van egy csoportom, ahol közel 9500 tag van. Láttam, hogy 2020 és 2022 között micsoda fejlődésen mentek keresztül. Óriás előnye volt a falusi turizmusnak a szeparáltság, tehát nem kellett senkivel találkozni gyakorlatilag ahhoz, hogy pihenhessenek, kikapcsolódhassanak a vendégek. Most az lesz az előnye, hogy költséghatékonyan lehet működtetni ezeket. Az önellátás lényegesen kedvezőbbé teszi az étkezések költségét. Egy 5 fős család több tízezer forintot takaríthat meg, ha ezeket választja. Persze ennek máris a helyi vendéglátások látják kárát. Úgy gondolom, hogy ez a szegmens a legkevésbé érintett a gáz és villany árak növekedéséből adódó helyzetnek.
- Vidék kontra Budapest relációban mit látsz?
- Budapest szállodai árai vidékhez képest átlagosan magasabbak voltak, javarészt a külföldi vendégek töltötték. Az euro árfolyama számukra kedvezően hat. Ha nem lesznek újabb utazási korlátozások, akkor Budapest jobb helyzetben lesz mint a vidék. Ez a Covid idején éppen ellenkezőleg volt. A hazai turizmus több mint a felét a budapestiek adják, a fennmaradó részt a külföldi és a nem fővárosi vendégek teszik ki. Ha ezt figyelembe vesszük, máris látható, hogy a vidék bajban lehet, hiszen a már említett tényezők (inflációs hatás, energiaárak, üzemanyagárak, stb) éppen ennek a szegmensnek a vendégkörét érintik.
A budapesti top éttermek valószínű nem fogják annyira megérezni ezt a válságot. Amíg egy átlagos étteremnek akár duplájára kell emelni az árait, addig egy Michelin csillagos étterem árai kevésbé jelentős mértékű emelkedésen esnek majd át és a vendégköre sem árérzékeny. Ám gondolj csak bele, az eddig 3.000 Ft-os rántott hús mennyire fog ízleni majd 6.000 - 7.000 Ft-os áron?
- Tényleg luxussá válik egy utazás vagy egy étteremben vacsorázás majd?
- Sajnos igen. Az éttermi fogyasztás ára az alapanyagárak és az energiaárak miatt nagyon megdrágul. Lássuk be, a lakosság nagy része könnyen lemond erről a lehetőségről és otthon fog főzni. Ha az üzemanyag árstop megszűnik, akkor ha én Győrből el szeretnék menni Villányba egy hétvégére, akkor csak az utazási költség 40.000 Ft lesz, ehhez jön a megemelkedett szállodai és éttermi szolgáltatások ára. Ez 3-4 nap esetén vetekszik egy 6-7 napos külföldi nyaralás árával. Így sajnos kimondható, hogy luxus kategóriába tartozik majd egy téli, néhány napos kiruccanás.
- Mi az, amit tanácsként tudsz adni az ügyfeleidnek, vagy a turizmusban dolgozóknak?
- Az egyik legfontosabb a tervezés. Legyenek tisztában azzal, hogy ténylegesen mennyibe kerül egy szoba akkor, ha nincs benne vendég. Felejtsék el a megszokott árazási modellt, nem az a fontos, hogy más szálláshely mennyit kér a szobájáért, hanem az, hogy mennyi az a minimális bevétel amire szükség van az életben maradáshoz. Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy nem cél a nyereség elérése, hanem azt, hogy sokszor tévedésben vannak a tulajdonosok. Azt látják hogy vannak vendégek, és van mozgás a szállodában, ám azt nem tudják, hogy előfordulhat hogy nem hogy ingyen, de veszteségesen dolgoznak, mert rossz az árazási stratégia vagy túl sok a szállásközvetítőktől érkező foglalás, így a jutalék is.
Az alábbiakat javasolnám szálláshelyek esetében:
- nevezzék meg pontosan a fix költségeiket egy szobára leosztva
- nevezzék meg a változó költségeket egy vendégre lebontva
- árazzák be a szobát a megnövekedett árak figyelembevételével
- mérjék fel, melyik forrásból tudnának több vendéget szerezni (pl, üzleti vendégek)
- aki ismer tudja, hogy mindig a direkt értékesítés mellett kampányoltam, ám most minden külső értékesítési csatornát meg kell ragadni a vendégszerzés érdekében
- vegyék elő a hírlevél listát és küldjenek ki ajánlatokat
- nézzék át az ajánlataikat (reggeli, félpanzió), ahol kell avatkozzanak be az árazásba vagy az ajánlatba
- nézzék át az előfizetéseket, az esetleg nélkülözhető megbízásokat és ezeket mondják le vagy függesszék fel
- ha wellness részleget üzemeltetnek, csökkentsék a nyitvatartási időt, racionalizálják a használatát
- csak a legutolsó sorban nyúljanak a létszámcsökkentés eszközéhez
Mi azon dolgozunk, hogy partnereink átvészeljék a Covid után a következő, talán minden eddiginél nagyobb kihívást. A hosszú távú célok mellett kiemelt szerepet kap a rövid távú tervezés is. Ebben segítünk a hazai szálláspiac résztvevőinek és reméljük, ezt az időszakot is sikeresen átvészeljük sokakkal az ágazatból.
(Akit bővebben érdekel, hogyan is dolgozik Attila, link ITT)
