Nesze!szer

Lekaszált méhlegelők? Tanítsd meg a gyereknek, óvja Földanyát!

2021. június 28.

 

 

ovd_a_foldanyat_3.jpg

 

Nem olvasok híreket, úgy általában. Lejöttem már róluk, mert nem építik az embert, csak le... de azért ma a szememet kiütötte szinte, hogy lekaszálták a méhlegelőket valakik. Nem akartam ezt sehogy kommentelni, csak azt tudom, én annyiszor meséltem már a gyereknek erről, amikor egy tábla mellett haladtunk el. Ő 7 évesen tudja, miért is fontos védeni a méheket. Igyekszem arra az útra terelni, ami a felelősen élésről szól, hisz ez a bolygó a mi életterünk, szépen kellene bánni vele. Találtam is más ilyen, kicsit tudatosabb szülőknek most, mesélek is róla! 

 

2011-ben Ausztráliából indult útjára, s ma már 170 országban több mint 120 millió ember vesz részt aktívan abban a figyelemfelhívó kezdeményezésben, amely a Plastic Free July, azaz Műanyagmentes Július nevet viseli. Egy hónapnyi idő nem sok, viszont kitűnő alkalom arra, hogy egy kicsit megálljunk és végiggondoljuk, hogy vajon mi magunk mit teszünk azért, hogy a bolygónk gyerekeink, unokáink számára is élhető legyen, vagy egyáltalán fennmaradjon.
Szembe kell néznünk ugyanis a ténnyel, hogy a globális felmelegedés és a klímaváltozás egyre inkább befolyásolja a mindennapjainkat is. Nekem, neked, mindannyiunkak. A technikai fejlődés és az ipari tevékenység növekedése által közel 100 éve indult folyamat az utóbbi 50 évben tovább erősödött. A fogyasztói társadalom elvárásai által diktált, hajszolt tempó mindezt csak fokozta: az ipari termelés által kibocsátott rengeteg szén-dioxid által létrehozott üvegházhatás felmelegíti a vizeket, olvadnak a gleccserek, már csak néhány évtized és el is tűnnek. Dél-Amerika felett az ózonpajzs annyira elvékonyodott, hogy a halászok a tengeren még a legmelegebb nyári napokon is nagykabátban kell, hogy a vízen legyenek, hogy bőrüket megvédjék. Ami azért döbbenetes.

Emelkedik a tengerszint, eltűnhet Velence, víz alá kerülhet Hollandia, és jónéhány sziget is. A melegedő víz hatására lesz egyre több a veszélyes időjárási esemény, köztük a trópusi ciklonok száma is. Az árvízkárok is duplázódnak-triplázódnak, az óceánok savasodása miatt elpusztulnak a korallszigetek, költözni kényszerülnek különböző halfajták. A tengerből származó élelmiszerek minősége is romolhat a nagyobb higanykoncentráció és a szennyezések miatt.
A világ ipara pedig csak termel és termel.
Gondoljunk csak az évi 10 millió tonna PET palackra, amely 4-szer érné körbe az Egyenlítőt, ha egymás mellé tennénk. Vagy az évi 18 milliárd eldobható pelenkára, amelynek elkészítéséhez 1 milliárd fa szükséges. És bár az elmúlt másfél évben talán kevesebb ruhát és felesleges tárgyat vásároltunk, és egészen biztosan sokkal kevesebbet utaztunk, repültünk, a környezetünket még így is jelentős mértékben károsítjuk. Hogy a földet megóvjuk, tudatosan csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást, redukálni a szeméttermelést, növelni az újrahasznosítást. És mindenekelőtt meg kell tanítani mindezt a jövő generációjának is.
A gyerekek bíznak abban, hogy nekünk, felnőtteknek minden helyzetre, kihívásra van egy biztos tervünk, mentőötletünk, valamilyen megoldásunk. A klímaváltozás azonban a felnőttek számára sem könnyed beszédtéma, bennünk is támadnak kérdések és kétségek, így hajlamosak vagyunk inkább figyelmen kívül hagyni a gyerekeink ezzel kapcsolatos kérdéseit és aggodalmait. Ezzel pedig akaratlanul is hozzájárulunk a klímaszorongásuk növekedéséhez.

 

ovd_a_foldanyat_5_1.jpg


Az Ipsos tavaly ősszel készített felmérést az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) számára. A
felmérésből kiderült, hogy az európai fiatalokat a klímaváltozás aggasztja leginkább, a globális felmelegedést az emberiség legsúlyosabb problémájának tartják. A BBC Newsround tavaly márciusi felmérése (https://www.bbc.co.uk/newsround/51451737) szerint pedig a megkérdezett 8 és 16 év közötti gyerekek közül minden ötödiknek volt már olyan rémálma, ami a klímaváltozásról szólt. Természetes, hogy szülőként szeretnénk megóvni a gyerekeinket az olyan nehéz beszédtémáktól, mint a klímaváltozás, ám ez is egy olyan probléma, amely nem múlik el azzal, ha egyszerűen figyelmen kívül hagyjuk. Pedig a szakértők szerint nagyon fontos, hogy nyitottan és őszintén beszéljünk a gyerekekkel a klímaváltozásról, mert ezzel is enyhíthetjük a szorongásukat.

ovd_a_foldanyat_4.jpg

 

A szorongás mértéke csökkenthető, ha a passzív aggódás helyett az energiákat olyan cselekvésekbe fordítjuk át, amelyekkel magunk is tehetünk a környezetvédelemért. Üljünk le a gyerekkel és beszéljük meg együtt, mi az, amit már most is teszünk otthon a Föld védelme érdekében, milyen szokásaink vannak, amik a környezet védelme szempontjából kifejezetten hasznosak és milyen további egyszerű gyakorlatokat tudnánk otthon bevezetni. Mi már elkezdtük az első kis lépecskéket, de júliusban most szintet is lépünk! 
Általános vélekedés szerint 21 nap kell ahhoz, hogy valami szokássá váljon. Nos, ennél picit többet, egészen pontosan 28 napot javasol az AbracadabraWorld Óvd a Földanyát! című digitális anyaga, mely családok, gyerekek számára készült, de akár óvodák, iskolák csoportjaiban is hasznos lehet a környezeti nevelésben. A program 4 tematika szerint ad 4 hétre szóló napi feladatot, melyet bárki könnyen teljesíthet.


 Műanyagmentes mindennapok
 Öko otthon
 Zöld konyhatündérkedés
 Kiskert


Ez az a 4 téma, amely köré vannak a feladatok csoportosítva, amelyek egyszerű gyakorlatok, a környezetvédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos tudnivalókkal fűszerezve. Minden napra jut egy feladat, amely egy-egy pici lépés ahhoz, hogy tudatosabban éljünk és jobban figyeljünk a környezetünkre. Kezdődik onnan, hogy vásároljunk piacon, vigyünk magunkkal kosarat, dobozt, bevásárlótáskát, egészen addig, hogy miként ültessünk fűszerkertet vagy készítsünk rovarhotelt, cseréljünk egymás között.
könyveket, vagy miként hasznosítsuk a kiszuperált ruhadarabjainkat. A program egyben egy önismereti utazás is, mert a feladatok segítségével felmérhetjük, hogy mi eddig mit tettünk meg a környezetünkért. Teljesíthetjük a programot egy lendülettel is, de az sem baj, ha csak 1-1 dolgot emelünk át a mindennapokba, vagy ha éppen nem egy hónap alatt végezzük el, hanem a saját tempónk szerint, részekre bontva.
Gondoljunk arra, hogy ha csupán 1-1 újdonságot fogad meg a család a program minden hetéből, már az is mennyivel több, mint ahogy eddig éltünk. Mert minden áldott nap tehetünk néhány lépést azért, hogy a bolygónk továbbra is az otthonunk, az élhető világunk maradhasson és senki ne kaszáljon le feleslegesen semmit!
https://abracadabraworld.com/shop/ovd-a-foldanyat/

A bejegyzés trackback címe:

https://neszeszer.blog.hu/api/trackback/id/tr6216606912

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.06.29. 07:25:20

Most nagyon megy ez a téma, mert a párbeszéd-képtelen párbeszédes, de valójában csak ordibálós Szabó Tímea ebből próbál szavazatokat meríteni.

Ugyanakkor egy jó ritmusban kaszált terület évente többször is virágba borul.

Semper Fidelis 2021.06.29. 17:26:31

Ja, méghlegelő, persze. Hagyjuk már.

Ekrü 2021.06.29. 17:26:41

A méteresre megnőtt elszárad gaz soha NEM lesz méhlegelő.Azt csak az ostobák hiszik ,hogy igen.Viszont nagyon veszélyesek ebben a szárazságban.Elég egy felelőtlenül eldobott cigarettacsikk,hogy ezek a kiszáradt gazos területek lángra lobbanjanak .Vállalja a városvezetés a felelősséget ha a tűz továbbterjed a környékbeli házakra is?

berne 2021.06.29. 17:26:48

Láttál már méheket valaha?
Illetve csatlakozva az előttem szólóhoz: Láttál már valaha kaszált területet?
Azt ugye te sem gondolod komolyan, hogy a méhek odajártak virágport gyüjteni?
Kár elrontani ezt az írást aktuálpolitizálással.

midnight coder 2021.06.29. 19:36:13

Méhlegelõket nem a városokban kell létesíteni.

Wildhunt 2021.06.29. 19:36:22

Nézd, a füvecske nem úgy működik ahogy te azt a Peppa Malacban láttad. Ha kaszálod akkor a pázsitfűfélék fognak tejedni (a panellakó méheknek mindegy), ha meg nem akkor a szamártövis, parlagfű és társai (a méheknek ez is mindegy a fél főváros allergiás rájuk).

Nancsibacsi 2021.06.29. 19:36:40

Sajnos a városi - főleg fővárosi - ember teljesen beszűkült tudatú - úgy gondolja hogy a városhatárt TILOS átlépni autóval, mert ott egy szakadék van, vége a világnak, beleesik és meghal. Ezért mindent a városában próbál megoldani. Ja, és persze annak ellenére hogy egy irodában mereszti a s.ggét az excel tábla előtt mindenhez IS ért, mindenről IS blogol.
Elmondok egy k.rva nagy titkot: A méhek normális esetben nem városon élnek. Elmondok egy még nagyobbat: a világ területének ici-pici része a városok területe. Igazándiból az, hogy kaszálatlanul hagynak egy területet mondjuk egy 2x2 sávos nagy forgalmú út közepén az semmit se fog segíteni a méheken. Ellenben aki allergiás - ami a városi emberek nagyobbik felére igaz - annak pokollá teszi az életét. Én is úgy voltam már hogy hétvégén a telekről berakom a fűkaszát, és levágom azt a kibaszott méhlegelőt május végén - csak az önkormányzat észbe kapott, mert olvassák a facebookot, ezért nem kellett hazavinnem.
A méhek azért pusztulnak, mert VIDÉKEN a növénytermesztés megölte az állattenyésztést - amelyik faluban 500 tehén volt ott most van 30, és a 470 tehénnyi legelőt meg kaszálót felszántották, és beleb.sztak valami gabona monokulturát. Amit permeteznek, attól meg a méh megdöglik, meg amúgy se fog mondjuk "árpa virágból" nektárt szedni, mert abból nem lehet. Ennyi a gond, nem más. Ha hagyományos, "1 család 2 tehén, reggel kihajtják a csordára legelni a sok 100 ha-s legelőre" - ahol a méh is legelhet - állattartás volna még, és nem intenzív, egész életében a jászol elé kötött, kukorica silóval etetett 300 tehenes tehenészetek, akkor lennének méhek is. Az hogy a játszótér melletti parkot nem kaszálják, az ezt nem befolyásolja.
Faluról származok, a falunk határában van egy árvalányhajas mező, ami fokozottan védett terület. Értsd: minden évben egy meghatározott időpontban le KELL kaszálnia a gazdájának. Traktorral. Utána összeszednie az árvalányhajat+füvet x napon belül, és megetetnie a teheneivel. KELL. Nem hagyhatja rajta rohadni a füvet meg az árvalányhajat, mert aki látott már legelőt meg kaszálót, az pontosan tudja hogy ha nem kaszálják vagy legeltetik akkor a fű túlnő, lefekszik, és szépen sárgára fog rajta rohadni. Azt már nem legeli semmi se. Megjelenik a csipke meg a kökény, és lehet hozni a baltát meg a csákányt ha meg akarunk tőle szabadulni.
Nagyon nagy baj van a fejekben azoknál, akik ezt a méhlegelős dolgot főleg Budapesten bevették. A realitás az, hogy lehetett emiatt lóvét lenyúlni, mert a méhlegelő az jellemzően méh porzású VIRÁGOKból álló kultúra. Értsd: kiszántod, kapálod, trágyázod, elveted/palántázod bele a növényeket, mulcsozod/gyomlálod, hogy kitakarítsd közülük az allergizáló szél porzású szarokat. Ez sok munka, sok lóvé - nyilván sokkal olcsóbb kaszálatlanul hagyni a területet úgy, hogy elszámoljuk rá ugyanezt a lóvét.

Quadanium 2021.06.29. 19:36:46

És a rovarhotelekben laknak-e?

padlogaz 2021.06.29. 19:36:50

a méhlegelő nem azt jelenti, hogy hagyjuk megnőni a füves-gazos területeket, hanem célzottan kell beültetni olyan vadvirágokat, amelyek a méhek számára fontosak. maga bardóczi sándor, budapest főtájépítésze (azaz nem a kormánypárt szószólója) is elismerte, hogy 1) " a főkert és a kerületi parkfenntartó cégek le vannak maradva a kaszálással", valamint 2) "a területekre lehetne célzottan vadvirágos magkeveréket ültetni, de a magkeverék egyelőre nem áll rendelkezésre".
süti beállítások módosítása