Van olyan, hogy az ember világgá megy. És ennél jobbat nem is tehet. A Mesélő Föld-ben jártunk ugyanis, egy régi (bánya)táró egy mészkőrögben, amelyből természetes, barlangszerű járatok indulnak, és a falakon gyönyörű, fantasztikus, UV fényben színesen fluoreszkáló kristályok ragyognak.
Létezik egy hely az országban, ami eddig olyan volt, mint egy titkos klub. Keveseknek adatott meg, hogy bekukkanthassanak ide. Ugyanis ez a csoda a föld alatt van, Nógrádban, gyönyörű fenyőfák alatt, lent, a mélyben. Egy olyan világot tár elénk, ami maga a természet, maga az állandóság és a változás egyszerre. Bányászok munkahelye volt hosszú éveken keresztül, aztán bezárt ez az irány. Majd jöttek a filmesek és átrajzolták azt, ami évekig a környék férfijainak adta a megélhetést, igaz, nagyon kemény munkával. De most ti is megnézhetitek, hol lakik az igazi természeti csoda!
Most a Bánki-tóhoz közeli bánya története:
A bányászat itt a Romhányi- rög területén 1920-as években kibúvásokban indult meg. Fehér agyagot (kaolint), és márgát (szürke és sárga márgát) találtak. A kaolin bizonyos értelemben tűzálló agyagnak tekinthető, mivel nagyon magas hőmérsékletet (kb. 1500-1800 °C) is képes elviselni anélkül, hogy megolvadna vagy deformálódna. Ez a tulajdonsága teszi alkalmassá porcelán, kőcserép (stoneware) és egyéb magas hőmérsékleten égetett kerámiák alapanyagának.
A "fehér agyag magas tűzű" kifejezés azt jelenti, hogy ez az agyag típus alkalmas olyan kerámiák vagy egyéb termékek előállítására, amelyeket magas hőmérsékleten, általában 1200-1400 °C között égetnek ki.
Az agyagot a romhányi és szátoki kerámia üzemekben használták fel.
Az 1949-es évben a bányát államosították, így fejlődésnek indult a termelés és az eladás, a vevői kör kiszélesedett, szociális létesítményeket építettek. Ekkor váltak vásárlókká a kerámiagyárak, például a Budapesti Porcelángyár, a Kőbányai Porcelángyár, az Alföldi Porcelángyár, a Dunaújvárosi és Ózdi Öntödék. A ’60-70 években a most is bányászott kaolint -amely nemes agyag, 1640 fokig tűzálló- már évi 120000 tonna mennyiségben termelte a bánya. Ez időtájt 400 ember volt foglalkoztatva itt, és minden mélyművelésben zajlott. Az 1970-es évek elején a termelés a III. számú külfejtéssel bővült, ahol oligocén-kori nagyon finom szemcsézetű márgát (ez egy agyag-fajta elnevezése, kaolin, montmorrilonit, illit ásványok természetes keveréke, némi löszös homokkal keverve) kezdtek bányászni a Romhányi Csempegyár részére. Ez a csempemárga egy szép, színesre égő durvakerámiai alapanyag. A ’70-es években kezdődött a tűzálló agyag külfejtése is, egyben az agyag dúsításával, nedves eljárással. Így ugyan magasabb agyag- ásvány tartalmú terméket tudtak előállítani, de a költségek olyan mértékben megnövekedtek, hogy nem volt gazdaságos az előállítása. Aztán később tulajdonosváltás is volt, szerencsére a mostani gazdák nagyon szépen bánnak az egész hellyel, ügyelve a környezetre.
természetes kalcit- és gipszkristályokat. De ne keltsétek fel a kis szőröskéket, ők most téli álmukat alusszák!
Különleges, UV-fényben fluoreszkáló ásványok, geológiai kincsek, bejárható barlangszerű bányajáratok, "élő" bányatörténet - ami itt fogadja az embert.
Ha mentek túrára, amit nagyon jól tesztek, többféle közül is választhattok! Nézzétek meg jól a Mesélő föld honlapján. És ha lehet, öltözzetek jól fel, mert a séta elején hidegben lesztek, ahogy befelé haladtok, úgy érezni hogy egyre melegebb van, de azért bikinit nem kell pakolni. Jó, ha arra készültök, hogy ami rajtatok van, az nem marad makulátlan tiszta, de aki jár természetbe, az nyilván nem a gucci strandpapucsba szeretne majd belépegetni remélhetőleg (a fenti képen mutatom, a gyerekek még a régi bányász járműbe is beültek!). Mi olyan jól éreztük magunkat ott lent, hogy egészen biztosan tavasszal is visszamegyünk majd (ilyenkor azért nem árt plusz pulcsit vinni állítólag!). Ráadásul képzeljétek, az ott található kaolinból szépségápolási termékeket is készítenek, szóval beauty része is lehet a túrának, erről majd külön írok nektek. De tényleg varázsaltos az egész, menjetek el, vigyetek lámpákat és csodáljátok meg, ahogy a kövek magukba szívják a fényt és még másodpercekig világítanak utána. Annyi mese és történet van ott a föld alatt, hogy nem lövöm le a poénokat, mert úgyis szuper túravezetőket kaptok! Foglaljatok időpontot és hagyjátok, hogy meséljen nektek ez a csoda föld!
Nesze!szer tudástár:
UV fény
Ultraibolya, vagy ibolyántúli fénynek nevezzük a fény azon tartományát, melynek hullámhossza olyan rövid, ami az emberi szem által már nem látható. Ultra, mint valamin túli, viola, mint a szivárvány utolsó, látható színe az ibolya
(lila) szín. Minden ásványi anyag – sőt, minden tárgy, minden, ami látunk – képes visszaverni a fényt. Ez teszi őket láthatóvá az emberi szem számára. Ezeknek a kalcitoknak különleges tulajdonsága, hogy az emberi szem számára láthatatlan ultraibolya fényt elnyelik, majd pár pikomásodperc (bizony!) múlva kibocsájtják egy fáradtabb, már látható hullámhosszúságú frekvencián.
Az emberi szem nem látja az UV fényt közvetlenül, mivel az UV fény hullámhossza a látható spektrumon kívül esik. Az emberi szem érzékelni a 380- 750 nanométer közötti hullámhosszúságú fényt tudja, míg az UV fény ennél
rövidebb hullámhosszú (100-400 nanométer). Az emberi szem számára nem látható fény, energia.
Néhány állat, mint például a madarak, rovarok és néhány hal, képes látni az UV fényt, mert különleges fényérzékeny sejtek vannak a szemükben, amelyek érzékelik az UV spektrumot.
Fluoreszkáló kalcitkristályok:
A kalcit egy gyakori ásvány, amely hő hatására képződik és változatos kristályformákban jelenik meg. Különleges optikai tulajdonsága a kettős törés. Az UV sugárzást ibolyántúli sugárzásnak is nevezik, mivel az ibolya (viola) szín
után következik a spektrumban, és az emberi szem számára már nem látható. A fluoreszcens ásványok különleges tulajdonsággal rendelkeznek: képesek elnyelni egy kis mennyiségű fényt, és később egy másik hullámhosszon kibocsátani azt. Ez a folyamat színváltozást okoz, ami sötétben, ultraibolya fény megvilágításakor a leglátványosabb. Egy ilyen ásvány a fluor, amely eredetileg fluoreszkáló ásványként ismert.
A kalcit a kvarchoz hasonlóan nagyon gyakori ásvány, hazánkban is a mészkőhegységek uralkodó ásványa. Hő hatására képződik. Kristályainak megjelenési formája rendkívül változatos.
Fotók: Berentés Ági és saját
