Nesze!szer

Amikor egy hely tényleg etalon

2018. december 10.

 

 

etalon1.jpg

 

Születésnap volt a családban. Cseppet sem zárójeles mondatban mondanánk, hogy egy megfelelő, ám izgalmat cseppet sem tartogató étterembe jártunk évekig ebből az alkalomból. Az igzalom maximum az volt, hogy elfelejtették a savanyúságot kihozni. Ám manapság ugye többre vágyik az ember. De kockázatos dolog, ha új helyet keresünk, mert mi van, ha a születésnap nem sikerül jól?! De jelentjük: csillagos ötös helyre leltünk. Új, ezért mesélünk is gyorsan róla nektek!

 

etalon_1.jpg

Budára mentünk. Egy új szállodába tértünk be, gondosan lefoglalva az asztalt. Mondjuk, az étterem neve némileg pökhendinek tűnt, de betérve a Tiliana szálloda halljába, már nem éreztük olyan soknak. Rend, fegyelem, szép előtér, kedves recepciós. A lépcsőn lefelé slattyogva tárul az ember elé maga a hely, ami harmonikusan illeszkedik a nagy külső erdő hangulatával. Romantikus és mégis modern és letisztult minden, gyönyörű kilátással. Elsőre az hihetetlenül szimpatikus, hogy nem egymás szájában vannak (micsoda stílusbravúr...D) az asztalok. Van távolság és kényelemesen lehet ejtőzni. Gondoltak arra is, hogy a családok gyerekkel érkeznek, ami egész konkrétan agymenés, hogy sok helyen egy rajzoláshoz esetleg megfelelő szelet papírt kérni a csimotának egy kisebb kanossza járás. (Ezért is viszünk magunkkal mindig) Az Etalon mondjuk ebben tényleg etalon, rögtön az étterem hátsó részében az élőfal alatt található egy kis birodalom. Képen mutatjuk is, hogy a gyermek birtokba is vette rendesen, nemcsak színesek voltak, de műanyag játékok, színező is és kiságy, ha valaki mini manóval érkezik. Ottlétünkkor váratlanul megjelent egy konferencia irtó nagy delegációja. Amit abszolút a javunkra írnánk: nem csapkodtak, nem omlottak össze, aki lehetett, beállt dolgozni és állták a sarat. Ráadásul a mi előételeink és levesünk is megérkezett idejében. És mind isteni volt. Figyeltek arra, hogy ne negyed órás késésekkel hozzák ki nekünk, hanem egyszerre. A velő és a Szt. Jakab kagyló együtt mindent vitt, az bizony a legelőkelőbb belvárosi sokcsillagosban is simán megállná a helyét, sőt. Második fogásra a konzervatívabb vonalat választottuk, borjú bécsi, mangalica tarja - ez utóbbi szenzációs választás volt. És a Cézár saláta csirkéből. Úristen, de úristen, hát király volt, nem is császár. Úgy oldották meg, hogy a csirke nem száraz, hanem igazán szaftos hús volt. Valami mennyei volt. Aztán, amikor már szó szerint degeszre ettük magunkat, jött a szülinapi torta. Non plus ultra volt, de nem a sütemény, hanem a jellege. Narancsos-csokoládé volt, valami elképesztő finomságban. Színtiszta krém volt az egész, gyönyörűen, stílusosan feldíszítve. 

Összességében: rég jártunk Budapesten ilyen magas színvonalat hozó étteremben, ami az ételeket, a kiszolgálást illeti. Ráadásul gyerekbarát is, ami ritka. És nemcsak papíron. Egészen biztosan visszatérünk ide, nekünk mostantól az Etalon az etalon! 

Ps: Úristen, megnéztük a karácsonyi menüt! Valamelyik nap tuti, hogy elmegyünk!

 

 

Az Etalon étterem a Hárshegyi út 1-3. szám alatt található, a facebook oldaluk pedig ITT

A bejegyzés trackback címe:

https://neszeszer.blog.hu/api/trackback/id/tr2314416872

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása