Minden ima érted szól
Boldogságos, fénnyel teli hetet mindenkinek: beköszöntött a hanuka, azaz a csodák ünnepe. Ha régóta ovasod a bejegyzéseimet, mostanra biztosan tudod, hogy az én hitem szerint minden vallás egyformán jó - hiszen mind azonos spirituális gyökerekkel rendelkeznek. Szeretni, tisztelni, értékelni tanítanak minket. És persze ennek fényében minden vallás nagy ünnepét egyformán csodásnak találom - hiszen ünnepelni annyi,mint boldogság-energiát "termelni", ez pedig mindig ráfér erre a kis káosszal teli bolygóra. Nem beszélve arról, hogy a legtöbb
világvallás legnagyobb ünnepei azonos időpontokra esnek: a hanuka, a karácsony, és a muzulmánok áldozati ünnepe például mind téli ünnepek, ez pedig nem jelenthet mást, mint hogy az ilyenkor esedékes ünneplésnek sokkal ősibb és mélyebb gyökrei vannak, mint a néhány ezeréves vallásoknak: kozmikus időkapuk ezek, amelyek minden embert vallástól és származástól függetlenül elvezet a csodák világába.
Sajnos, sokan úgy növünk fel, hogy a társadalom, a szüleink, vagy a barátaink mindenféle dogmákkal és sarkos véleménnyel traktálnak minket - emlékszem nekem ovis koromban azt mondta egy csoporttársam, hogy ha az én szüleim buddhisták, akkor ők bálványimádók, és bűnösök. Ötévesen nyilván nem tudtam leállni vele komolyan vitatkozni, ezért csak annyit mondtam: "Nem hiszem, hogy ez igaz.", és elhatároztam, hogy akármi is legyen, világ életemben nyitva tartom majd a szememet, a fülemet, és a szívemet. Nem értettem a teljes történetet a vallások sokszínűségét, és a különféle kultúrkörök párharcait illetően, de azt tudtam, hogy biztosan lehetséges békét teremteni. És azt is tudtam, hogy a templomba járó iskolatársaim nem rosszabb emberek, mint a zsinagógába járó ismerőseim, és persze az én szüleim - akik buddhista meditációkra mentek - szintén nem rosszabbak senki másnál.
Hosszú éveknek kellett eltelni, míg összeállt a kép, és megértettem: az igaz keresztény egyben igaz zsidó is, és az igaz zsidó igaz muzulmán, és így tovább - hiszen aki hisz Istenben, a Fényben, a Sorsban, a Karmában, vagy egyszerűen csak az Univerzumban, az nem ítélkezhet mások hite felett. Elítélhetjük magát az ítélkezést - de mások vallását egészen biztosan nem. És nagyon hálás vagyok, hogy akkor, gyerekként - amikor még nem voltak válaszaim az ovis barátok nyaggatásaira és sértegetéseire -, megfogadtam a szüleim tanácsát. Ők arra tanítottak, hogy a zavarba ejtő helyzetekben ne reagáljak sértődötten, hanem mondjam azt magamnak:"Ez is érted van", bármi is történt éppen. A Kabbala Központban azt tanuljuk, hogy nem szükséges,
hogy mindig lássuk a nagy képet, de az fontos, hogy mindig emlékezzünk rá, hogy van nagyobb kép. Minden vallás minden egyes tanítása, ünnepe, és imája a te javadra is válik - ha hiszel benne.
Ha szeretnénk szabadon hinni abban, amiben csak akarunk, és úgy élni, ahogyan nekünk tetszik, a szabadságunk kulcsát nem mások hitének megkérdőjelezése adja majd a kezünkbe. Sokkal inkább az, ha magunkba nézünk, és megtaláljuk azokat a dolgokat, amiken változtatnunk kell. Ahogy Yehuda Berg, a Kabbala és a Szeretet című könyv szerzője írja: "A világunk olyan, mint egy tükör: minden tett és érzelem, amelyet kinyilatkoztatunk, visszatükröződik ránk. Ha ítélkezünk mások felett, a Fény ítélkezni fog felettünk cserébe. Meg kell tanulnunk minden embernek szeretetet és törődést nyújtani."
Fényes hetet, és áldott ünnepet.
www.whitecityboy.com
www.facebook.com/
