Töredelmes vallomással kezdjük már megint, Bozsok nevét úgy az életben sose hallottuk még, egészen addig, míg egy kedves barátnénk nem mesélt róla. Ő ugyanis azt állította, létezik itt egy Malomporta nevű fogadó és apartmanház az osztrák határ közelében, amely olyan mesebeli, csodálatos, pihentető, hogy csak na. Fel is kerekedtünk ennek hírére egy szép pénteki napon és meg sem álltunk... Kőszegig. Először itt pihentünk meg, utána mentünk tovább az onnan egy nagyobb kőhajításnyira lévő faluba, Bozsokra. A gps nyilván a templom kertjébe akart bennünket vinni, de nem hallgattunk rá, sikerült megtalálnunk a segítsége nélkül a Malomportát. Németalföldi festők sem festhették volna szebben a tájba a házat, amelyhez egy kis patakon át híd is vezet, hogy a romantikus alaphangulatot megadja mindenhez. Akkor már éreztük, elég jó helyen vagyunk.

Iziben meg is ismerkedtünk a tulajdonosokkal, akikről csak annyit mondanánk: szívből és lélekből vannak összerakva. 3 gyermekük van, abból kettő már igen kamasz, a pici lány pedig még óvodás korban van. Zita és Béla elmesélte, hogy ők három évtizede ismerkedtek meg a faluval, amikor még ifjonti párként a környéken bicikliztek. Szerelembe estek a patakkal, a Sibrik kastéllyal, a barátságos vidékkel. Elhatározták, hogy visszatérnek. Így egy szép napon érezték, a falu határában lévő malommal kezdeniük kellene valamit.

És kezdtek is. Nem mellesleg csodát tettek. Az egész malom, amely már az 1800-as években említésre kerül korabeli papírokban és a hozzátartozó épületek új életre keltek. Falusi, de mégis modern külsőt kaptak, a legszebb bútorokkal, a színek alapján is legigényesebben összeválogatott kelmékkel, bögrékkel, a barátságos padló- és falfűtéssel. Miután mindenki megbarátkozott mindenkivel, átnéztük az apartmanokat és végül beköltöztünk a Lisztes-lakba. Kávéfőző, tányérok, evőeszközök és frissen mosott ágyneműk, sőt, e kisdednek még bekészített játékok is vártak bennünket. Aztán este vacsorázni indultunk. Zita főzött, a kandallóban pattogott a tűz, Béla csodálatos borait kóstolgattuk, a gyerekek pedig kergetőztek az asztal körül. Részint a saját biogazdaságuk és majorságuk ételeit fogyasztottuk, részint a faluban megtermelt élelmiszereket. Zita nem csodálatos, hanem isteni szakács, állapítottuk meg, de a másnapi reggeli kínálata, májasostul, szalámistul csak még jobban elmélyítette barátságunkat a bozsoki Malomporta konyhájával. Közben a falu más lakosaival is megismerkedtünk és megtudtuk, itt bizony összefogás volt, hogy a porta új életre kelhessen. Szimpátiánkat messzemenőkig elnyerte, hogy a népi hagyományokat ötvözték a modern technikával, amely olyan harmóniába került egymással, hogy csak na. Meglátogattuk a majorságot, ahol rackákat és manglicákat nevelnek a házigazdák, sétáltunk a kastély tövében, megcsodáltuk a lovardát, a cicákat, kutyákat, amit csak lehetett. Délután megközelítőleg 5 perces autókázással átruccantunk Ausztriába is, csak vesz már az ember valami Manner nápolyit a Billában is és beszél kicsit németül. Estére megpihentünk és az aznapi, össznépi disznóvágás után újabb csodálatos vacsorát fogyasztottunk el, jól beletunkolva a kenyeret az oldalas zsírjába, a kuglófból és a mellé készült házi lekvárból pedig duplán szelve. Kirándultunk, pihengettünk, a szobában elmélkedtünk az ott töltött három nap alatt. Annyira jó a hely aurája, rezgése, hogy jelenleg nincs hely most Magyarországon, ahová szívesebben visszamennénk. A falusi turizmus és a szívvel végzett profizmus romantikus egyvelegét nem tudjuk feledni, csodás ékszerdoboz egy a Malomporta Bozsokon. Visszafelé természetesen a Balaton irányába jöttünk, hogy a Kistücsökbe is beugorjunk egyet ebédelni. Imádtuk ennek a hosszú hétvégének minden percét. És kinek ajánljuk a bozsoki látogatást? Mindenkinek, aki akár gyerekkel, akár szerelemmel, akár csak magában vágyna olyan kikapcsolódásra, amit szív emberek adnak és kedves, finom külsőbe burkolják azt. Azoknak, akik szeretnek nagyokat sétálni, a szőlőben borokat kóstolgatni, a rackákat és a malacokat nézegetni és finomakat enni. Köszönjük, hogy vendégül láttatok bennünket, Zita, Béla és a gyerekek! 

(A Malomporta gyönyörű honlapján, elérhetőségét ITT találjátok!)