A felnőttség nem intellektuális kérdés, nem függ össze a sikerességgel és nem lehet kiérdemelni teljesítménnyel. A felnőtté válás a kritikus pillanatokban dől el, amikor fájdalmas döntéseket kell hozni. A nagy lélektani krízisek általában az elengedésről szólnak. Önmagunk választása a vágyainkkal és a képzelgésünkkel szemben, döntés önmagunk jobbik énje mellett. Beleállás abba a realitásba, ami gyakran fájdalmas és nehéz.

A megmérettetés pillanataiban egyedül vagyunk, de minden ősünk, lélektársunk, igaz barátunk ott van mellettünk a döntéseinkben.

Sárvári György