Nesze!szer

Újraépített életek: alkoholista szülők gyerekei

2023. május 31.

 

 

alkoholista_szulok_gyereke.jpg

 

Van egy nagyon kedves ismerősöm. A világ egyik legzseniálisabb embere. Állandóan a szeretetet, az elfogadást keresi. Felnőttkori problémái leginkább onnan származnak, hogy az édesanyja nagyon sokszor választotta az alkoholt helyette. Az ő esete miatt figyeltem fel az Újraépített életek című könyvre, ami függő szülők gyerekeinek nyújthat segítséget. A könyv egyik szerzőjével, Békési Tímeával beszélgettem.

- Honnan volt a bátorság, az ötlet, az indíttatás, hogy ez a hiánypótló könyv megszülessen? 
- A bátorság és az ötlet is két forrásból táplálkozott, az egyik a saját érintettségem, a másik pedig a szakember énem. Mindkét – egymástól élesen nem elválasztható – területen megtapasztaltam, hogy ma Magyarországon, bár nagyon sokakat érint, az átlagember mégis keveset tud azokról, akik szenvedélybeteg családban nevelkednek, nevelkedtek. Amikor a könyvet elkezdtük írni, jómagam 52 éves voltam, s addig ilyen témájú könyv bolti forgalomban nem volt kapható. Nekem - és sorstársaimnak is -, mennyi évem ment el a sodródással, útkereséssel, sikertelen házasságokkal, a saját család iránti vággyal! Ezek miatt mindig lesz bennem szomorúság, bár a maguk nemében értékes évek voltak azok is, de csak szüleim halála után, 40 évesen kezdődött el az igazi szakmai és magánéletem is, miközben kortársaim jó része ekkorra már kiteljesedett életet mondhatott magáénak. Ám a bátorsághoz azért kellett egy jó szerzőtárs is, s mivel Szilviről (Dr. Kassai Szilvia) tudtam, hogy szakterülete a függőség, a kábítószer-használat, a mentális betegségek és az ezekből való felépülés, bíztam benne, hogy jól fogunk tudni együtt dolgozni. Nem tévedtem és nem is csalódtam, azóta két tanulmányt is írtunk és további kutatási terünk van.

- Van olyan adat, amit tudunk, hány alkoholista él ma Magyarországon? Bár ahogy látom, most már sajnos a drogfüggőség sem ritka itthon. 
- A hivatalosan elérhető adatok nem tudják megmutatni a valóságot, mert az ellátórendszerbe egyrészt nem is kerül be a függők és problémás használók nagy része, valamint a halálozási adatoknál, a halál okának leírásánál (is) kerülik a stigmatizálást. Így marad a tapasztalatok alapján való becslés, és az a szomorú valóság, hogy minimum egymillió alkoholbeteg országa vagyunk, és sajnos a férfi „mezőnyünk” világelső (https://qubit.hu/2023/04/04/alkoholizmus-magyarorszag-vilagelso). A drogfüggők aránya mindig is messze elmaradt az alkoholproblémától, mégis ettől ijednek meg többen, erre a területre projektálódik a függőségektől való félelem. Szakmai szempontból egyébként az alkohol is drog, méghozzá a legkeményebb fajtából való, csak ettől nem félnek annyira az emberek. Ahogy az orvos által felírt nyugtatóktól és altatóktól sem, pedig ott is nagy a rászokás veszélye. Szintén becslés, hogy jelenleg több, mint 400 ezer gyermek él szenvedélybeteg szülő mellett, s ha ehhez hozzávesszük a már felnőtt generációkat, tulajdonképpen több millió emberről beszélünk.

bekesi_timea_addiktologus.jpg

 

- Egy gyerekben milyen korban tudatosulhat, a szülő függő?
- Mivel a függőség egy krónikus, kezelés nélkül fokozatosan romló betegség, ezért lehet az, hogy nem ritkán csak felnőttkorban rakja össze valaki a képet. A családi, társadalmi környezet visszajelzései is fontosak, és ha a gyerek – bár érzi, hogy baj van – de ezt senki nem erősíti meg és nem mondja el neki, úgy hiszi, a családi élet az ilyen. Persze, ha el-elmegy barátokhoz, osztálytársakhoz, láthat mást is, ami felnyithatja a szemét. Az ő élete a szüleitől függ, ezért minden idegszálával igyekszik alkalmazkodni az otthoni helyzethez, egy egészségtelen helyzethez.
Sokféle forgatókönyv létezhet, például az is, hogy a gyerek már egészen kicsi kortól bevonódik a családi játszmákba, ha őt küldik a szülőért a kocsmába, vagy a másik szülő folyton neki panaszkodik, és súlyosabb esetekben a szenvedélybetegséghez agresszió, bántalmazás is társul.

ujraepitett_eletek_b1_72dpi_1.jpg

 

- Mi az, amiben ez a könyv segíthet olvasóként, kinek ajánljátok?
- Könyvünk egyik fontos része az edukációs fejezet, amelyet haszonnal forgathatnak érintettek, szakemberek és a téma iránt érdeklődők egyaránt. Itt igyekeztünk mindent közérthetően leírni a rosszul működő családról, ennek hatásairól a gyerekek személyiségfejlődésére, és a felnőtt korra is kiható következményekről, de a felépülési, önsegítési, újraépítkezési lehetőségekről is. A végén pedig segítő helyek listáját is elhelyeztük. Mindenképpen nagy ereje a könyvnek a sok személyes történet, ismert és „ismeretlen ismerős” emberek életút interjúival. A személyes történeteknek mindig nagy hatása van, mert könnyebben elérnek szívtől-szívig, közel hozzák, érthetővé, érezhetővé és tapinthatóvá teszik mindazt, ami az edukációs részben olvasható. Az érintettek sok azonosulási pontot találhatnak és mintákat láthatnak arra, hogyan lehet immár felnőttként újraépíteni az életünket. Fontos különbség, hogy nem újjáépített, hanem újraépített életek. A múltunk is a miénk, a jelenben pedig sokat tehetünk azért, hogy jövőnk már jobb legyen, s ezzel nem csak magunkat, szüleinket, de a következő generációkat is megváltjuk. A könyvünk célja az, hogy ha valaki magára ismer és ennek kapcsán eszmél, elindulhasson a gyógyulás, változás útján.

- Mi volt a legnehezebb történet, amit hallottál?
- Minden történetben vannak olyan momentumok, amelyek megrendítőek, de talán azt kiemelhetem, hogy engem jobban megviseltek azok, ahol a gyerek egyedül volt, nem volt testvére, vagy ahol nem volt legalább egy elérhető felnőtt, aki segíthette volna a gyereket, törődhetett volna vele.


- Hogy kell megtanulnia magát szeretni egy gyereknek a függő szülő mellett? Mert nyilván azt hiszi, ő a hibás stb..
- A gyerek számára minden téren fontos a szülő visszajelzése, visszatükrözése, feltétel nélküli elfogadása. S ha ezt nem, vagy csak részben kapja meg, nem tud egészséges önképe, önbizalma kialakulni, így egy ilyen rosszul működő családban nem tud valakivé, csak valakinek a valakijévé válni.

- Mi a tapasztalat, egy függő gyereke antialkoholista lesz általában? Van olyan, amiben ő tud segíteni a szülőjének?
- Azt, hogy egy gyerek személyiségfejlődésére hogyan hat a szülő szenvedélybetegsége, az életkorától, személyiségétől, habitusától, nemétől, születési sorban betöltött helyétől is függ. A család egy organikus, élő rendszer, amely mindig egyensúlyra törekszik. Ha fennáll egy ilyen tünet, mint a függőség, akkor a rendszerben a gyerekek különböző szerepeket vesznek fel az egyensúly fenntartására, ezek pedig a hős, a bűnbak, az elveszett gyerek és a bohóc. Ezek a felnőttkorra is kihatnak, megmerevedhetnek, s a hősből lehet egy munkamániás, kényszeres ember, aki antialkoholista, illetve bűnbak, aki gyakran maga is szerhasználóvá válik. Gyerekként mind megtanulják a hármas szabályt: „Ne bízz! Ne érezz! Ne beszélj!”, ami nagyon kártékony a személyiségfejlődésre nézve, hiszen egy fekete lyuk keletkezik az élettörténetben, a világ megértésében. A segítő munkában pedig, akár felnőttekkel, akár gyerekekkel foglalkozunk, fontos megtanítanunk: „Nem te vagy a hibás, nem te vagy a felelős, nem tudod megoldani, nem tudod megmenteni, nem tudod meggyógyítani!”
Felnőttként, amikor már saját kezünkbe vehetjük az életünket és a változás, gyógyulás útjára léphetünk, akkor lehetőségünk van szüleinkkel kapcsolatban is más határokat felállítani, s ha mi változunk, az a hat a családi rendszerre – de ne feledjük, hatalmunk vajmi kevés van egy másik ember élete felett, még akkor is, ha az anyánkról vagy apánkról van szó. A könyvünkkel tehát az volt a célunk, hogy hazai sorsokon keresztül mutassuk be a szenvedélybeteg család működésének és a bennük nevelkedő gyerekek életére gyakorolt hatásainak, valamint a felépülési utak sokféleségét. Hogy mintát, reményt és lehetőségeket mutassunk az érintetteknek. A hozzánk érkező visszajelzések aztán ezt rendre igazolják is.

 

 

(Békési Tímea addiktológiai konzultáns, etnográfus, képzésben lévő családi tanácsadó, gyászkísérő és meseterapeuta. Két évtizede dolgozik a szenvedélybeteg-ellátásban, függőkkel és hozzátartozóikkal, egyéni, csoportos és családi konzultációs kereteken belül. Számos írása jelent meg a feldolgozatlan veszteségek és a függőségek kapcsolatáról, a szenvedélybeteg családban való nevelkedésről, valamint gyermekek gyászáról. A segítő munka mellett addiktológiai és a gyászfeldolgozást érintő témákban oktat és tart előadásokat. Elhivatottan küzd a szenvedélybetegség destigmatizációjáért.)

 

És akkor néhány visszajelzés a könyvről:
„Minden szava arany, és úgy vesz ölbe, mint egy megértő s szerető anya a síró gyereket.

„Jelzőfény az utamon! Nem teszitek könnyebbé az utat, de mindenképp sokkal jobban láthatóbbá teszitek ezt az utat, s így sokkal több bátorságom van végigjárni.”

„A munkahelyen, hozzám közelálló kollégáknak adtam egy-egy kötetet, majd másnap az egyik
reggel az irodában sírva mesélte, hogy ez a könyv róla szól... Nem igazán tudtam korábban
semmit az ő családi hátteréről, de most mindent elmesélt. Ez a könyv embereket nyit meg.

Sajnos a könyveteknek van egy nagy hibája: nem lehet letenni!”

Most jutottam el a könyv elolvasásáig. Minden sora a lelkemig ér. Minden történet, ami
"többieké", egyszerre az enyém is.”

Az Újraépített életek nagyon erős! Jobb, mint bármi eddigi ACÁ-s (Adult Children of Alcoholics) szakirodalom, ami a kezembe került. Mivel érintett vagyok, lassan haladok a témával, de megéri, mert nagyon fontos dolgokra világít rá. Rendet tesz. Belül. A félreértések elkerülése végett: a személyes történetek előtti elméleti rész is nagyon erős/hasznos. Aki maga érintett abban, hogy bármilyen okból diszfunkcionális családban nőtt fel, vagy ilyen gyerekekkel foglalkozik, annak szívből ajánlom!

Végtelenül hálás vagyok azért, hogy megírtátok ezt a könyvet. Nem tudtam, hogy elfelejtett gyerek vagyok, én és a férjem is. Döbbenetes volt olvasás közben magamra ismerni, és az is, hogy ezt szakemberek ilyen pontosan meg tudják határozni. Magamat is máshogy látom ezek ismeretében visszatekintve erre az 51 évre. Remélem sok fiatalhoz eljut a könyv. Nekem sokat segített volna, ha már mondjuk 20 évesen tudom, ami benne van. Most is jó, de könnyebb lett volna idáig eljutni.

A bejegyzés trackback címe:

https://neszeszer.blog.hu/api/trackback/id/tr918135974

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása