Nem volt túl könnyű napom tegnap. Gondoltam, kicsit át is hangolom magam és megnézem a Szex és New York legújabb fejezetét.. .és egyszer csak. Egyszer csak feltűntek a csajok, akik már hárman voltak, nem négyen. Samantha sehol, hiánya éget, mint szexmentes övezetet a szexboltok kirakata. Lassan indul az egész, kicsit nyekereg, de a csajok színesek, menő helyen vannak és ugyanolyanok, mint voltak... vagy inkább majdnem, mert van itt őszülés és feltöltés rendesen. Vártam, mikor indul el az egész, sok mindenre számítottam, de ami az első rész végén történt, arra nem.

Nagy sokkot kaptam, azt hiszem. Pillanatok alatt ért véget egy tündérmese a vásznon. Az, ami lányok, asszonyok ezrei, tízezrei kapaszkodtak az elmúlt években... hogy igen, van igaz szerelem és jöhet a boldog beteljesülés. Ám ezt itt, ahogy a mesékben nagyon nem szokták, úgy, ahogy volt, lehúzták a wécében. Úgy belejött az arcunkba a realitás, amit egyáltalán nem vártunk. Big surprise - mondhatnám viccesen, ha nem lenne ez rémesen szomorú. Bocsánat, de azt gondolom, oké, micsoda dramaturgiai csavar, de azért kérem, ki az, akinek most, ebben az egyébként is baromira félelemkeltő mindennapokban szüksége van egy újabb halálra? Ráadásul, egy ikon halálára? Nem azt kaptam, amit vártam. Inkább borzasztóan lehangolt az egész, mintsem felhangolt volna. Arra készültem,, hogy majd jól szidom, milyen felszínes ez a sztori és hogy megöregedtek a csajok... hát nem ezt kaptam... inkább egy temetés előszelét. 

Tulajdonképpen a Szex és New York nagyon sok nőnek segített az évek alatt. Szakításkor, akkor, amikor egy új ruhát akart megvenni, vagy csak felvállalni azt, a szex nem olyan dolog, amit szégyelleni kell. Felszínes volt, de ez az egyik nagy titka a sok nevetés és a baromi jó styling mellett. Mivel magam is megfordultam New Yorkban (úristen, ez de unalmas egy szófordulat - Cosmo főszerkesztő voltam és ezért kóricáltam arra), az én akkori főnökeim is tartottak kiselőadást nekem a lányokról. Azt mondták, egy életre jegyezzem meg, az ilyen típusú sorozatokba egy dolgot nem szabad behozni: a realitást. Mert onnan lefelé megy a nézettség és az ikonok elvesztik a talapzatukat. Erre mondta az akkori egyik főnöknőm, hogy ahogy bejött Samantha mellrákja a képbe, már oda is volt a régi nagy siker. De azért akkorát nem buktak azok az évadok sem, a csajok a csúcson maradtak. Jött a két mozifilm, ami azért nem okozott 8 napon túl gyógyuló sérülést lelkileg, de a karakterek és a pazar környezet miatt nézte az ember. Oké, nem akartad újra és újra látni, mint az anyasorozatot. Aztán most jött ez az egész. Igen, a lányok már jócskán idősebbek... ahogy mi, nézők sem maradtunk azok a bulizós, cosmo-koktélos szombat esti lázas bigék, akik azt kántálják: nem érdemel meg téged! Változtunk, szarkalábasodtunk, híztunk mi is. Így van ez rendjén. De az álmaimat kéretik nem széttörni. Se tűsarkúval, se semmi mással ne. Ez az egész egyetlen dologgal tudna csak elfogadhatóvá válni számomra....

Aiden számát tudja valaki?! Fú, Samantha biztos pillanatok alatt megszerezné... nem kéne szólni neki?!