2000-ben a 175. Füredi Anna-bál bálkirálynőjévé majd két héttel később a Miss Balaton győztesévé választották, később 2006-ban a Velvet.hu olvasói az év legszebb szépségkirálynőjének szavazták meg. Nevét sokan innen, vagy éppen műsorvezetői múltjából ismerik. 2014 óta oszlopos tagja a Miss Balaton felkészítő csapatának, ahol már tapasztalataival a fiatalabb generációt segítik. Jelenleg PR kommunikációs szakemberként dolgozik, saját cégében. Magony Szilvi, izgalmas év előtt áll, hiszen 1 hónap múlva világra hozza első gyermekét.
- Bár a családtagok és barátok tudtak róla, mégis viszonylag sokáig vártál azzal, hogy gyermeked érkezését szélesebb körben is megoszd. Mi ennek az oka?
- Valóban így van, és ennek több oka is volt, meg ebben egy picit babonás is vagyok. Mára már betöltöttem a 34. hetet, így el merem hinni, hogy ez a kis pocaklakó már tényleg jönni szeretne. Intenzív mozgásával erre napról napra emlékeztet. De sajnos nem indult minden ilyen egyszerűen. Ahogy sok pár is manapság, mi is belefutottunk abba,hogy amikor úgy éreztük, hogy már jöhetne a gyerkőc, akkor egyszerűen ő másképp gondolta és nem
jött. Régen biztos voltam benne, hogy majd én is fiatal anyuka leszek, hiszen ezt láttam nálunk a családban is, és hogy 30 éves koromra már legalább két lurkó édesanyja leszek, de nem így lett. Be kellett látnom, hogy igen van úgy, hogy az ember eltervez valamit, aztán az élet felülírja, ráadásul ha egy hosszú kapcsolat után, újra kell kezdeni mindent, 30 felett sem könnyű. Arról nem is beszélve, hogy folyamatosan emlékeztetik az embert az ismerősök, orvosok arra, hogy „ketyeg a biológiai órája”, amivel persze nem könnyítik meg a helyzetet. Ez szerintem manapság már egy komoly probléma.
- A pároddal egyből családban gondolkoztatok?
- Tulajdonképpen azt kell, hogy mondjam, hogy igen. Mire először találkoztunk, addigra már mind a ketten tudtuk, hogy mire és kire vágyunk. Így megismerkedésünk után valahol az egyértelmű volt, hogy közös jövőben és családban gondolkodunk. S tény, hogy a közös célok, különösen össze tudnak boronálni két embert. De a baba nem szeretett volna egyből jönni, így mi is éveket szántunk arra, hogy szakemberről szakemberre járjunk, megcsináljunk minden szükséges vizsgálatot majd végül a lombik mellett döntöttünk. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy már a 3. alkalomra sikerült.
- Ha jól tudom még később is volt miért izgulnotok?!
- Ahogy az orvostudomány fejlődik, már egyre koraibb státuszban tudnak szinte mindent a terhességről, míg anyukám idejében a 9 hónap alatt az sem derült ki, hogy fiú leszek e vagy lány. Így már egészen a korai szakaszban megállapították a terhesség létrejöttét, ráadásul azt is, hogy hárman vannak! Ami őszintén szólva akkor pillanatnyilag sokkolt minket (nevet), de hamar döntöttünk: ha a sors így szeretné, akkor részünkről akár ennyien is jöhetnek. Gyakorlatilag 1 hónapig már a nagycsaládos szerepre készültünk fejben, amikor jött a hidegvizes zuhany: mindenféle fizikai előjel nélkül a 11. héten megtudtuk, hogy már „csak” egy szívhang van. Így utána már ennek az egy babának drukkoltunk, hogy minden rendben legyen. Persze ahhoz, hogy minden kockázatot kizárhassunk még sok egyéb szűrővizsgálatra volt szükség Hiszek a sorsszerűségben, hogy ennek így kellett lennie, és örülünk, hogy ezt a kisfickót kemény fából faragták, minket választott, és tényleg jönni szeretne. Már nagyon várjuk! Aztán hogy majd később a másik kettő is le szeretne-e születni hozzánk, eldönti a sors.
- Sikerült azóta minden szükséges dolgot beszereznetek?
- Igen, de mondhatjuk, hogy szinte az utolsó pillanatra hagytuk. Annyit persze azért megtettem, hogy végigkérdeztem a már 1-2 gyerkőccel rendelkező tapasztalt barátnőimet, hogy mit is érdemes majd beszereznem, így mondjuk úgy, hogy már egy otthon összeállított listával indultunk el bevásárolni. Az viszont biztos, hogy mivel számunkra teljesen ismeretlen területről van/volt szó, ezért nem tudtunk volna hatékonyak lenni szakértői segítség nélkül, hiszen már olyan termék kínálat adott, hogy nagyon nehéz dönteni, miből mit érdemes választani, mire érdemes költeni. Éppen ezért tartom nagyon jó ötletnek azt, hogy a Babaszafarinál be tudtunk jelentkezni egy privát babakelengye tanácsadásra. Facebookon egyeztettük az időpontot, és amikor az üzletbe értünk, egy nagyon felkészült fiatal eladófiú, Ádám, kizárólag a mi segítségünkre volt. Így is több órán keresztül válogattunk, mire összeszedtünk mindent. Őszintén szólva nem szeretek magamnak sem húsz percnél többet vásárolni, lehet persze hogy mindez „foglalkozási ártalom” (nevet) – régen annyit öltöztem divatbemutatókon, fotózásokon, hogy ma már sokkal inkább a próbababán nézem ki azt, ami megtetszik, mindenféle próba nélkül. De persze így, hogy a kis új jövevénynek vásároltunk, ez teljesen más kategória. Nem véletlen, hogy Anyukám is elkísért minket, hogy segítsen a megfelelődolgok kiválasztásában.
Utólag azt mondom, hogy nagyon nagy élmény volt, egy igazi kis családi program, aminek középpontjában már egy új családtag szerepel. Sikerült is szinte mindent kiválasztanunk.
- Tudsz esetleg segíteni azoknak az olvasóknak, akik hasonló beszerzés előtt állnak, hogy mit érdemes, megvásárolniuk?
- Oh, persze! Az biztos, hogy a Babaszafari kelengyelistája és tapasztalata már önmagában nagyon nagy segítség. De kórházba magunkkal vinni szükséges dolgokat még kiegészíteném a hivatalos iratokkal, illetve egy-két személyes dologgal: Orvosi papírok, leletek, várandós kiskönyv, személyi igazolvány, lakcímkártya, Taj kártya, házassági anyakönyvi kivonat vagy apasági nyilatkozat, telefontöltő, hordozható hangfal + fülhallgató (ha szeretünk zenét hallgatni), pipere eszközök, mellbimbókrém(amit nem kell lemosni szoptatás előtt) mellmelegítő-hűtő párna, anyatej tároló, anyatej zacskó, tejtermelést segítő tea, sterilizáló zacskó, sima szülés után jégbetét, ülőpárna, gátmasszázs olaj, császár után haskötő- hastartó, víz, gyümölcslé és valamilyen tartalmasabb snack.
Szép szülésélményt és boldog babázást kívánunk Szilvinek!