Eddig azt hittük, hogy akkor vagyunk sikeresek, ha folyamatosan felfelè haladhatunk a ranglètàn, ha egyre nagyobb lakàsba - hàzba költözhetünk, ha egyre több, szebb, dràgàbb tàrgyak szolgàljàk a kènyelmünket, ha egyre több èlmènyt elfogyasztunk, miközben emberi kapcsolataink lelketlenek, felszìnesek ès èrdekekre èpülők voltak.
Vajon az Emberisèg a bekövetkezett külső körülmènyek megvàltozàsa nèlkül is kèpes lett volna az èrtèkrend vàltàsra? Kèpes lett volna az Èlet èrtèkelèsère ès megbecsülèsère? Kèpes lett volna a gyökeres vàltozàsra?
Költői kèrdès volt....
Pàr hèt telt el ès màr annak is hàlàsan örülünk, hogy van egèszsègünk, otthonunk ès munkànk.
Most ez szàmìt sikernek.
Az Emberisèg magàt làthatja a tükörben...mit is teremtett ès annak mi lett a következmènye.
Ahhoz, hogy ez ne ismètlődjön meg, ahhoz az egyes embernek kell megvàltoznia, hisz a EGYènből jönnek lètre a közössègek, a felnőttèvàlàs pedig felelőssèg vàllalàssal kezdődik.
Szántó Brigitta
