Ránézek a kezeimre és látom bennük anyám, nagyanyáim, dédanyáim életét. Látom, ahogy az életerős kezek a hosszú évek alatt ráncos, foltos, törékeny apró csontokká szelidültek. Érzem kezeim minden sejtjében az ő kemény munkájukat is, az összes simogatást, gyógyító ölelést, amivel megáldották szeretteiket, úgy ahogy csak az anyák tudják. Érzem az összetartó nővéri kézfogás erejét, amivel megtartották egymást évszázadokon át, teret engedve a mi megérkezésünknek.
Áldás Rájuk 
Tisztelet az Ősöknek.

Az ősanya