Egy-két-három beszélgetésen vagyok túl, így és úgy, sok témában. Sok helyen mondtam már fel, jöttem el, választottam mást. Az elején nagyon nem értettem, miért nem értenek. Hülyének néztek. Volt, hogy falhoz szorított az akkori kolléganőm, hogy hogy is merek más utat választani, mint amit a cég gondolt nekem. Néha csak pilláztam, hogy miii vaaan? Aztán megszoktam. Ha mersz máshogy döntenti, nem az ő játékszabályaik szereint játszani, nem beállni a sorba, sőt, ki is állni belőle, az nem tetszik azoknak, akiknek a sor adja meg az életük lényegét. Ne ijedj meg,
A tanács megint csak ugyanaz és örök. A te életed a tiéd, nem az övéké. Éld úgy és olyan szabályok szerint, ahogy neked jó. Boldog csak így lehetsz!