Hit. Mi az a hit - kérdezte tőlem a gyermek valamelyik nap. Nehéz is volt elmagyaráznom ezt az öt esztendős szintjéhez mérten. De mi tudjuk, mi is az a hit? Van hitünk? Magyarként, sokszor nincs. A kollektív tudatalattiba kódolt, hogy mi csak másodikak lehetünk. És leszünk is sokszor. Azokra, akik a dobogó legfelső fokára állnak, büszkék vagyunk. Aki meg "csak második", úgy nézünk, mintha leprás lenne. Pedig hihetletlen sok munka, küzdés és harc van mögötte.

Nézzétek meg Lady Gaga néhány órája mondott beszédét, amit az Oscaron mondott. Ez nem a győzelemről szól. Ez arról, hogy nem adod fel.... és arról hogy hányszor álltál fel.

Engem igazán meghatott Lady Gaga beszéde. Mert nem kitalált, pontokba szedett bullshit volt, mint sajnos az önsegítő könyvek legtöbbje. Egy igazán hiteles szereplő szavai ezek, aki már sok mindenen átment az életben.  Hányszor, de hányszor hallhatta, hogy alkalmatlan a filmre, a dalra, mindenre? És neked hányszor mondták: nem tudod megcsinálni, nem éred el, elveszted, amit megszereztél, nem érdemelsz annyit! És mind-mind azok, akik szeretnének lehúzni téged. Azok, akik soha nem értek el semmit, vagy nem szeretnék, hogy te jól érezd magad. Mert nekik úgy jobb. De ne szerezzük meg nekik ezt az örömet! Inkább vigyen bennünket a szenvedély és az elszántság. 

Köszönjük Gaga, ígérem, nem adom fel!