A másik ember teljes birtoklásának kölcsönös vagy egyoldalú igénye talán élvezetes egy szerelem kezdetén. De tartós együttélés során kötelékké, húsba vágó bilinccsé válhat. Megalázza mindkettőjüket. Az egyikből rabtartó fegyőr válik, titkolt belső bizonytalansággal és szorongással, örökké gyanakvó és vádaskodó féltékenységgel. Akit pedig rabságban tartanak, azt folytonosan megalázzák. Megalázza a bizalmatlanság, szuverenitásának folytonos megsértése. Végül lázadozni fog az ellen, hogy tulajdonként, birtokolt tárgyként bánnak vele, s néha éppen ez a lázadás hajtja hűtlenségbe.
Popper Péter
