Ikarusz megpillantja a Napot. Tudja, hogy onnan való, haza akar repülni. Lehetetlennek tűnik, de a vágy nem ismer lehetetlent. És fölrepül és száll, száll, száll, és egyre közelebb ér izzó „hazájához”, de ahogy közeledik, a forróság is egyre nagyobb lesz körülötte, míg elolvadnak szárnyai – és lezuhan.

Így van ez a „halhatatlan szerelemmel” is. A bölcs népmesék tudnak róla, hogy a királyfit vagy a királylányt csakis próbatételek hosszú során át lehet megkapni. A vágy nem elég. A léleknek meg kell érnie a találkozásra… 

Müller Péter