Trieszt és Nápoly adta az ihletet a legújabb Nespresso Limited Edition kávékhoz. Az YBL Palota adott otthont egy izgalmas itáliai kiruccanáshoz, kávékóstoláshoz, sajtok és borok ízleléséhez. Mi is elutaztun Olaszországba.

Egy romantikus olaszországi piachoz hasonlított az YBL Palota udvara, ahol a Nespresso két új kávékülönlegességét mutatta be. A Dolce Vita érzésben Schiffer Miklós is segítségünkre volt. Mesélt olaszországi kávé kalandjairól, a triesztiről és a nápolyiról is. Megtudtuk például, hogy Triesztben szigorúan, mind a mai napig üvegpohárban kínálják az olaszok által csak ‘in b’-nek nevezett feketét. A Nespresso első bemutatója tehát a Trieste Limited Edition Grand Cru névre keresztelt kávéról szólt. Miközben Schiffer Miklós tovább mesélte a trieszti kávétörténelmet, addig érkeztek is a pincérek a kóstolandó kávéval.

Tudni vélik, hogy Trieszt az olasz, germán és szláv kultúrák metszéspontjában fekszik. Ez a kulturális sokoldalúság a helyiek kávéfogyasztási szokásaikban is meglátszik. Feketén, csepp tejjel, röviden vagy hosszan, minden formában megengedett a kávé fogyasztása. A gazdag arisztokraták egykor a Piazza dell’Unitá d’italia téren találkoztak és ültek be egy forró kávéra. Közben megvitatták az élet nagy dolgait, filozofálgattak csak úgy, mint ahogyan azt a ma ott élő értelmiségiek is teszik. De, hogy érzékeltessem is a hangulatát egy ilyen kávéháznak, idéznék Schiffer Miklós útinaplójából:

“Az utcán sétálva megpillantok egy ajtót, melyen belépek, majd hirtelen a 19.századi irodalmi kávézók világába csöppenek. A hely eleganciája maradásra késztet, ezért leülök egy aprócska asztalhoz, hogy megízlelhessem a Nespresso Limited Edition Trieste kávéőrleményt. Körülvesznek a gyönyörű, kézzel készített fafaragások, a márvány eleganciája és a közelemben ülő olvasók élénk vitái. Ahogy elmerülök az események élvezetében, a csoda életre kel...”

A Trieste kávéőrlemény arabica kávék finom egyvelegéből készült, lágy textúrájában a csokoládé és a mogyorú íze is felbukkan, kifinomulttá a gyümölcsös ízhatások teszik. Intenzitása kilences, és ristretto, vagyis 25 ml-es formában a legélvezetesebb. jó hír azoknak, akik nem szeretik a rövid kávét, hogy capuccino formájában, tejjel is
fogyasztható.

Amikor megkóstoltuk, olyan érzésünk volt, hogy ezt a kávét nekünk készítették. Éppen annyira volt erős, mint ahogyan szeretjük a kávét. Egyetlen korty volt, és az utóíze sem volt kesernyés. (amatőrként fogalmazva persze)

A Nespresso második, így Schiffer Miklós következő állomása is Nápoly volt. A Napoli névre keresztelt kávéba belekortyolnom se kellett ahhoz, hogy tudjam, ez sokkal erősebb élmény lesz, mint trieszti társa. Abból a mondatból, hogy ‘a nápolyiak szerint a kávé kizárólag egyféleképpen fogyasztható: röviden és feketén’ sejtettem, hogy magasabb intenzitással is rendelkezik. Igazam lett, ez a kávé tizenegyes, ami Schiffer Miklós szerint is már igen-igen erős reggeli ébresztő.

“Egy kávézó teraszán ülve élvezem a második Limited Edition Nespresso őrleményt, a Napoli-t, egy finoman kialakított ristretto-t, mely intenzív ízvilága mellett gyengéden fás és füstös jegyekkel rendelkezik.”

A Napoli szirupos testességének köszönhetően merész és magabiztos. Füstös aromái teszik karakteressé. Arabica-keverék, amelyben egy csipetnyi robusta is található. Hagyományosan, cukorral isszák, 25 ml-es, ristretto vagy annál kisebb adagban.

A kóstolásnál soha nem édesítenek vagy higítanak kávét, ezt már egy előző kávékóstolásból jól tudtam. Így lelkiekben felkészültünk az erős ízre. Nem ment.. A feléig tartottunk ki, ami egy fél kortynak felel meg. Schiffer Miklóshoz remekül passzol - az ő elmondása szerint is -, de mi a Trieste-re szavazunk.

Az est további részében a sajtoké, sonkáké és a boroké volt a főszerep. Na meg az ízletes gyümölcsöké. Megkóstoltuk például a mozzarella sajtot kétféle olajjal, szárított paradicsommal, és láss csodát: előjött a mozarella íze. Ami azért nagy dolog valljuk be, tekintve, hogy semmi íze annak a sajtnak. Egy kis rosé mellé, így lett tökéletes a végeredmény. Egyet biztosan leszögezhetünk, amikor kisétáltunk Olaszországból a Károlyi utcába, megint rájöttünk: Az olaszok aztán tudnak élni!

Nesze!Livi