A minap beszélgettem a Mamival arról, milyenek voltak a karácsonyok, amikor annyi idős volt mint én. Maminak mosolyra húzódott a szája, és csak ennyit mondott: „Kis unokám, noha nekünk közel sem volt ennyire jó sorunk, és a karácsonyi listánk sem volt akkora, mint most a tied, szent este, mikor lobogott a tűz a kandallóban, úgy éreztük: mindenünk megvan.”
Néhány évvel ezelőtt még nem értettem volna, mire is gondol pontosan a Mami...
A szeretetre. Hiszen lehet, hogy az ő idejében egy kiló narancs volt a legnagyobb ajándék, amit az emberek kaphattak, mégis boldogok voltak. Mert a karácsony akkor még tényleg a szeretet ünnepe volt. Nem a ki-tud-több-pénzt-elszórni-a- legrövidebb-idő-alatt-a-legszemélytelenebb-ajándékokra maraton. Vagy az essünk-már-túl-rajta-ugyan-mikor-lesz-már-vége ünnep. Szeretet. Család. Meghittség. Csupa olyan fogalom, amin ha nem változtatunk gyorsan, bizony úgy járhatnak, mint a dinoszauruszok. Kihalnak.
Ezért készítettem egy listát, vagyis inkább egy útikalauzt, nem csak stopposoknak „A karácsony ünnep, nem egy túlélő-show” címmel.
1. Ne halogass mindent az utolsó pillanatig! Amit megspórolhatsz magadnak vele: időt, türelmet és még több türelmet.
2. Ne az ajándék ára legyen a fontos, sokkal inkább a személyesség. Ha ügyesebb vagy, mint én kézzel is készíthetsz, mindenféle gyönyörűséget.
3. Mézeskalácsot sütni egyszerűbb, mint beiglit! Tapasztalatból mondom. Apropó mézeskalács: ha a barátnődtől kapsz egyet ajándékba, lehetőleg ne előtte fald fel. Még a végén elsírja magát.
4. A karácsonyfa nagyon szép, de az igazi fenyők maradjanak csak erdőben. Ezért a még fenn maradt jegesmedve populáció is hálás lesz nekünk.
5. És végül, de nem utolsó sorban: ajándék lónak ne nézd a fogát! Bármit is kapsz, tuti, hogy szeretetből kapod. Várj egy kis időt, amíg megszabadulsz tőle, mert ha lebuksz, nos az elég ciki.
Nesze!Dóri
