Egy kiállításra invitálunk benneteket. Finom - ezt mondanánk rá. Egy másfél hete láttuk, amikor nagyon sok gasztrobarátunkkal felkerekedtünk és meg sem álltunk (Egerig. Persze, mondhatnánk, hogy egri lánykák lettünk, de mivel férfi emberek is jöttek, így ezen szóviccünk már az elején elvérzett, mint a törökök. ) Szóval. A Kepes intézetben van egy fantasztikus kiállítás: á la cARTe, gasztronómia a magyar képzőművészetben a címe.

A kurátorok Varga Csaba és Kolozsváry Marianna voltak. Csaba a népes különítményünk miatt haza is jött Párizsból, hogy elkalauzoljon kicsit bennünket a 102 művész, 200-nál is több képe, szobra, installációja között. Az elrendezés iszonyat szimpatikás volt nekünk, mert nem időrendben történt, hanem tematikusan. Megtalálhattuk a konyha, az étkezés, a kenyér témakörét egyszerre, jól megfért egymással egy szolid Szinyei Merse, Bukta Imre, vagy egy Aba Novák is, vagy egy halom ételhordó (néhány másodpercig némán tisztelegtünk a műfaj előtt, ebben hordta a Nagyi az ebédet haza a Cérnagyárból!). Egy fiatal művész plasztikai sebészet ihlette sorozata is erősen elnyerte a tetszésünket (fent!) a sok klasszikus mellett, de Göbölyös Luca vitte a pálmát.

Első körben az itt látható képbe szerettünk bele, amelyben a művész megmutatja, milyen eljárásokkal foghatunk pasit - szigorúan mind a gasztronómia témakörében maradva. Ennek bizonyos részét ismertük már, éljen a Nők lapja, tehát tudjuk, hogy a pogácsába ööö... fanszőrzetet kell sütni, ha szeretnénk becserkészni valakit. (Egy ideje most nem nézünk a pogira se!). De új infó volt számunkra, hogy a férfi alsónadrágjával tölteni az éjszakát is nagyon célszerű lehet, a menstruációs vér felhasználást most nem mesélnénk el. Ja, de mivel jövő héten van, így elmondjuk, a Luca nap sem maradhatott ki Göbölyös Luca videójából, ahol a képen ábrázoltakat mesélte el profin és röhögés nélkül. Főzni kell például Luca napján 13 tökéletes túrógombócot 13 férfinévvel - így tudjuk meg, ki is az igazi ugye. A legkacagtatóbb azonban az volt, amikor azt ismertette, hogyan főzzük meg a bugyinkat - és nehogy túlfőzzük! - majd ezt tálaljuk fel a lovagnak. Itt bizony már igen hangosan hahotáztunk.

Na jó, nem meséljük tovább, mert még decemberben érdemes megnézni a kiállítást, akkora csodák vannak ott, hogy csak na. Tehát, a gyomrukat és a képzőművészetet kedvelők - irány Eger! Minden sarokban megbújik valami fantasztikus mű. Mi utána az Imolában ebédeltünk - nem pogácsát. Aztán pedig jöttünk vissza Budapestre, segített bennünket a kamionos flow rendesen. Köszönjük Mautner Zsófinak a szervezést, Varga Csabának a hazajövetelt, a küldőknek a finom réteseket, Fűszeres Eszternek és Havas Dórának (Lila Füge), hogy a két pici babájukat is elhozták, ezzel is emelve az osztálykirándulás hangulatát. Mutatunk is egy tök jó arcot. Jól esett veletek (l)enni!