Ne átkozd a sötétséget – gyújts világot!

Anélkül, hogy bármiféle politizálásba, vagy szitkozódásba mennénk bele… nehéz hét van mögöttünk. Végig kellett néznünk, hogy a hazánk zászlaját porrá égetik külföldön, és el kell viselnünk a számtalan irányból érkező megvetést és keserűséget, amiért valaki a “nevünkben döntötte el”: egy kis apró pénzért szabadon engedünk egy közveszélyes gyilkost. Ebben a helyzetben persze érthető, hogy mérges, sértett és elkeseredett emberek azon nyomban bűnbakot keresnek, és – ha logikusan gondolkodunk – nem is nehéz megtalálni azt. Ám én most – bármily furcsán hangzik is – egy kicsit arra kérlek: felejtsd el a logikát. A logika és a spiritualitás ugyanis köszönőviszonyban sincsenek egymással…

Ami történt, tragédia, szégyen és semmi esetre sem szabad szemet hunynunk felette, ám amíg a megoldást egyszerűen abban látjuk, hogy “lecseréljük” a felelősöket, sosem lehetünk boldogok. Mindig lehet ugyanis valaki, aki rossz döntéseket hoz “az ország nevében”. Mindig lesz valaki, akit “gyűlölni lehet”. Ám amikor begyűjtjük a
sokadik aranyat az olimpián, valahogy senkiben sem merül fel, hogy neki ehhez éppen annyi köze, éppen annyi beleszólása volt, mint a baltás gyilkos kiadatásához. Ha valaki valami jót tesz a piros-fehér- zöld zászló égisze alatt, büszkén posztolgatjuk a Facebookon, milyen sikeresek vagyunk “mi”, magyarok. Ha pedig valaki rossz döntést hoz, és a közvélemény ezt azonosítja a hazánkkal, azonnal belépünk a “nem az én nevemben” csoportba. Az igazság az, hogy senki nem tehet semmit a te nevedben – sem jót, sem rosszat. Te vagy az egyetlen ember, aki megváltoztathatja a jövőt!. Erre pedig csak akkor van esélyed, ha – természetesen hálával és szeretettel adózva a szülőföldednek – elfogadod, hogy elsősorban lélek vagy, ember vagy, barát, gyermek, anya/apa vagy, nem pedig “polgár”. Légy büszke arra, amit te magad tettél le az asztalra, és légy bosszús amiatt, ha te magad követtél el hibákat, majd minden erődet összeszedve, mások hibáztatását mellőzve javítsd ki azokat. A Szűz havában különösen fontos, hogy észben tartsuk: egyedül a saját döntéseinkért tartozunk felelősséggel. Egyáltalán nem véletlen, hogy az Univerzum épp ezekben a hetekben küldi nekünk az efféle nehézségeket, és szinte megoldhatatlannak tűnő “lelki házi ifeladatokat”. Ez a hónap ugyanis az “ítélkezés hava”…

Azok, akik a Szűz csillagjegyben születtek hajlamosak rendkívül kritikus szemmel nézni a világot. Ez persze nem (csak) abból fakad, hogy folyton másokban keresnék a hibát: egyszerűen csak Isten adta tehetségük van hozzá, hogy a legapróbb részletekre is odafigyeljenek. Mindenben a tökéletességre törekednek, legyen szó az otthonuk falának színárnyalatáról, vagy az év végi bizonyítványukról. A gond csak az, hogy a szüntelen perfekcionizmus megakadályozza őket abban, hogy értékelni tudják mindazt, ami már az övék. Folyton többre, másra, tökéletesebbre vágynak. Mivel a Szűz csillagjegye ebben a hónapban mindannyiunkra hatással van, legfontosabb feladatunk, hogy megtanuljuk elfogadni és megbecsülni azt, amit kapunk. A magyarul is
megjelent Isten is visel rúzst – Kabbala nőknek c. könyv szerzője, Karen Berg azt tanítja: emlékezzünk rá, hogy “tökéletesség” nem létezhet a mi világunkban. Emberek vagyunk, nem pedig angyalok: azért születtünk
erre a fölre, hogy törekedjünk a tökéletességre, nem azért, hogy keseregjünk annak hiányán. Karen szerint a második kulcsfontosságú küldetésünk ebben a hónapban, hogy ne ragadjunk le az apró részleteknél, ehhelyett vegyük észre, hogy mindig létezik egy teljesebb kép, amelynek részei vagyunk. Tényleg olyan fontos, hogy nincs a barna táskáddal tökéletesen harmonizáló cipőd, vagy egyszerűen csak okot keresel arra, hogy elégedetlenkedhess egy kicsit? Van olyan fontos, hogy a barátnőd negyed órát késett a moziból, hogy emiatt az egész közös estéteket elrontsd? Megéri önértékelési parákba hajszolni magad csak mert a pasid múlt éjjel a kanapét és a sört választotta összebújás helyett? Naná, hogy nem.

Ahelyett, hogy azt gyakorolnád: hogyan lehetsz még boldogtalanabb, még elégedetlenebb, és hogyan kereshetnél valami “panaszkodni valót” minden napra, inkább légy hálás, még a legjelentéktelenebbnek tűnő dolgokért is az életedben. Az asszony, aki a nyolcvanas években a világ első női kabbalaoktatójaként kapott hideget-meleget is, azt tanítja világszerte a Kabbala Központokban: gyakran a legapróbb, szinte láthatatlan dolgokból születnek meg a leghatalmasabb dolgok. “Egy gyermek fogantatása csak egy pillanat töredéke, és szabad szemmel nem is látható, mégis új élet születik belőle. Egy aprócska magból gigantikus mamutfenyő nőhet ki.“ Ha viszont a negativitás magját  ültetjük el magunkban, mindegy milyen pici, hamarosan nőni kezd
majd, és mint a gomba, egyetlen szempillantás alatt elborítja a lelkünket, majd másokat is megfertőzünk vele, és mire észbe kapnánk, már képtelenségnek tűnik megállítani. Persze szerencsére mindennek az ellenkezője is igaz: egy kis kedvességből egy nagy mosoly születik, a mosolyból jókedv, a jókedvből boldogság – míg végül a pozitív gondolkodás és az egész világot megváltoztathatja. Éppen ezért sosem szabad megfeledkeznünk róla: a világbéke valójában nem a politikusok, királyok, állami, vagy vallási vezetők kezében van, hanem a miénkben.

Gandhi azt mondta: "Légy a változás, amit látni szeretnél a világban." Garantálom neked: ha a következő négy évben minden áldott reggel mosolyogva kelsz fel, türelmesen beszélsz a kollégáiddal, önzetlenül segíted a barátaidat, hűséges és tisztességes maradsz a kapcsolatodban, minden kutyasétáltatáskor felszeded a blöki után a piszkot, szelektíven gyűjtöd a hulladékot, nem vásárolsz állatokon tesztelt kozmetikumokat, minden este hálát adsz azért, amid van, szűntelenül keresed a lehetőséget arra, hogy mégtöbbet változz a lehető legjobb irányba, minden lény javára, és tartózkodsz attól, hogy másokat okolj a saját nyomorodért, vagy a világ helyzetéért, látható, érezhető változások következnek majd be - sokkal nagyobb változások,
mintha a következő szavazástól várnád, hogy a hazád élhetőbb hellyé változzon. Természetesen nem azt mondom, hogy ne emeld fel a hangod az emberi kapzsiság ellen: nyilvánvaló, hogy mindannyiunknak kutya
kötelességünk kiállni az igazság mellett. Csupán azt mondom, hogy a vonzás törvénye kimondja, "Hasonló a hasonlót vonzza." Ha képesek vagyunk magunk mögött hagyni az "áldozat" létet, és a saját valóságunk teremtőjévé válunk, előbb a közvetlen környezetünkre leszünk hatással, majd a köröttünk lévő, sok-sok boldog és békés ember fénye messzire ragyog majd, míg végül egy nagy utazó külföldre hazatérve azt mondja majd: "Ezek a magyarok olyan csodálatos emberek. Bármerre jártam,mindenütt jó emberekkel találkoztam." "Évezredek sötétjét elűzi egyetlen gyertya fénye. Ne átkozd a sötétséget, gyújts világot!" Buddha
Fényes hetet nektek!