„No limit!”
Emlékszel a kilencvenesévek menő techno duójára, a 2Unlimitedre? Ők énekelték a „No Limit” című csodálatos szerzeményt. Nos, nem tudom, te hogy vagy vele, de én szinte hallottam, ahogy egy hatalmas szikla legördült a szívemről tegnapelőtt este: a 49 napos negatív időszak, az Ómer végéhez érkeztünk, és napnyugtával beköszöntött Sávuot ünnepe. Az elmúlt hetek depresszív, nehézkes, próbatételekkel és csalódásokkal teli periódusa végre a hátunk mögött van, és ha érzékeny vagy az Univerzum energiáira, te is megtapasztalhattad a tegnapi nap csodatévő erejét. Most aztán tényleg „nincs határ”.
Ilyenkor ugyanis a kabbalisták szerint huszonnégy órán át megszűnik a tér és az idő, és bárki kapcsolódhat a halhatatlanság erejéhez. Ez persze nem azt jelenti, hogy kidobhatod a szemránckrémedet, vagy hogy visszautazhatsz az időben a tablófotózásodig, és csináltathatsz magadról egy normális képet... bocsi. Spirituális szempontból az időutazás azt jelenti, hogy felismerjük, ha megbántottunk másokat, vagy ártottunk valakinek, és elfogadjuk, hogy ha nem akarunk a karma játékszerei lenni, ki kell javítanunk a hibánkat. Ilyenkor gondolatban visszaröppenve az időben újra lejátszuk a jelenetet, ezúttal úgy, hogy ne legyen lelkiismeretfurdalásunk. Ha pedig a meditáció során képes vagy az igaz megbánásra, már vissza is adtál valamennyit a karmikusadósságodból.
Persze az Ómer – a 49 próbatételekkel teli nap – vége nem jelenti azt, hogy soha többé nem lesznek problémáid, és mikor holnap bemész a munkahelyedre, napozóágy lesz az íróasztalod helyén. Most is megtörténhet, hogy bosszús, ingerült, és fáradt vagy, így a durcás, vagy türelmetlen viselkedéseddel kihívod a sorsot magad ellen. Ám ezen a héten már végre érezni fogod, hogy a reakcióid nem gyomorból, érkeznek, hanem a szíved mélyéről. Végre nem lesz „nem is értem, hogy tehettem ezt”. A Sávuot ünnepe ugyanis a lelkünkkel, azaz a természetünk magjával kapcsol össze mindannyiunkat. A lélek pedig – és itt jön a meglepetés – mindig csak és kizárólag jó. Még a legzavarodottabb, legmegmagyarázhatatlanabb módon viselkedő gaztevő sem születik eredendően gonosznak. Nincs olyan, hogy valakinek kőből van a szíve.
Olyan viszont van, hogy valakinek fagyott a szíve. Olyan van, hogy valaki a rá nehezedő súly, a traumatikus emlékek, vagy saját egója miatt elveszíti a kapcsolatot lényegi, jóságos, kristálytiszta önmagával. Ha pedig bárki – barátunk vagy ellenségünk - ebben a helyzetben van, annak ítélkezés helyett szeretetre van szüksége. Segítened kell neki, hogy észlelje: ha mi, emberek a szellemünk igaz természetére hallgatunk, semmi rossz nem történhet velünk. Hiszen ha nem ontjuk magunkból a negativitást, nincs karmikus adósságunk, amelyet az Univerzum ránk tukmált szenvedéssel, bizonytalansággal, vagy depresszióval próbál kiegyenlíteni. Ez a segítség pedig lehet egy bátorító szó, egy bíztató pillantás, egy nagy lelki fröccs, egy meglepetés- kapucsínó, vagy – ha semmi más nem válik be – egyszerűen csak hunyd le a szemed, és kívánj neki tisztánlátást és békét, tiszta szívedből.
Ezen a héten nem csak a saját életedet díszítheted fel csodákkal: másokkal is megoszthatod mindazt a - materiális és spirituális - jót, amit magadnak kívánnál. Ezen a héten eltűnik a tér közted és köztem. Ezen a héten igazán érezheted, hogy – ahogy Kipling írta a Dzsungel könyvében – „Egy vérből valók vagyunk te és én.” Vagy ahogy a 2Unlimited ennél „cseppet” prózaibban hírdette az üzenetet faék egyszerűségű, feledhetetlen slágerében: „No-no-no-no-no-no-no-no-no-no-no-no, there’s no limit!”
Csodás hetet mindenkinek!
(Kristóf új könyvéről is olvashatsz ITT!)
