Látod, ez a hiba mindnyájunknál. Élünk a munkáért. Másokért. De azt mondd meg nekem: Ki fizeti meg nekünk az életet, ami nem jön többet vissza? Mert nem jön vissza, azzal tisztában kell legyünk. Egy életünk van, és az lassan elfogy. Mindennap kevesebb lesz. Ki fizeti meg nekünk az eltelt napokat, amikor nem azt tettük, ami örömet okozott volna, hanem ami másoknak jó volt, vagy hasznos, vagy egyáltalában csak egy kötelességnek nevezett vaskorlát között mentünk előre vakon... Ki hálálja ezt meg? És hogyan? Mivel lehet engem kárpótolni a soha vissza nem térő életért?

– A nyugodt lelkiismeret a legszebb jutalom, amit valaki élete végén kaphat.

Wass Albert