Valójában az születik, a több évezredes elnyomásból, ami az egyedi, a megismételhetetlen, out of the box, a valódi, a “nyersen” igaz, a leplek nélküli, mindenféle titok nélküli, a dugjuk el rejtsük el ne beszeljünk róla nélküli, a prűd vagy túlhajszolt nélküli, az örömteli a túl hedonista helyett, minden az egyensúlyba igyekszik vissza, és itt vannak azon új korszakot támogató új generáció gyermekei akik nem akarják de nem is tudnának mit kezdeni a régi posványos, elnyomott hazug dolgokkal. Ők csak teszik amit éreznek ami belőlük fakad, teszik amiért jöttek. Szétrobbantani mindazt ami sosem volt az,csak valami hamis elképzelés a létünkről az emberről .A vízöntő korban naponta lehet kapkodni a fejünket, hogy mi is történik,főleg aki bele van kövesedve, ragadva a saját béklyóiba. Közben meg annyira izgalmas ahogy esik darabjaira a régi, szinte bizarr ahogy választható új valóságok mutatják magukat, milyen zseniális megoldásokat, helyzeteket, találmányokat, embereket szülnek. Ma is ezen gondolkodtam,minden nap hálát adok annak ,hogy most lehetek itt, most ezen időkben vagyunk itt, valójában mi kreáljuk együtt az újat. Sokan félnek a változástól,inkább belehalnak ,mert nem mernek és nem tudnak lépni, a megbénító félelmeik miatt. Rettegnek az ismeretlentől,még attól is,hogy mi van ha nem kell már szenvedni többé.

Márpedig nem kell. A kérdés,hogy eljutottál e oda a személyes utadon,hogy kimondod,engedélyt adsz magadnak,hogy már nem kell. Abba a dimenzióba ahová tartunk, a polaritás feletti dimenzióban,már nincs meg az ami most még beszippant. A jó és rossz harcának illúziója. Mely belül zajlik, ami aztán a formák világában láthatóvá válik.

Szilasi Márti