És így tanít az Élet...
"A küszöbön állni. Folytonos átlépésben lenni."
Amikor mennék...futnék...menekülnék...maradni kell.
Mihelyt megszokom a maradást...a várakozást...indulni kell.
Amikor bezárkóznék...újra nyitnom kell,
Mihelyt elhiszem...megcáfolódik. Amikor kételkedem... megbizonyosodik.
Amikor tervezem az utat, hirtelen elkanyarodik.
Amikor megoldanám még jobban gabalyodik. Amikor elengedem áramlik.
Amikor akarom távolodik, amikor nem akarom közeledik.
Szabadságban tapasztalom a korlátaimat. Korlátok között a szabadságomat.
Sötétségben fényesedek. Tévedésektől nemesedek.
Elesek...Felkelek...Félek...és mégis Szeretek...
"Mindig először, mindig utoljára."
És így tanít...így érlel...így szeret Ő...a magasabb Erő.
Botos Orsolya
