A Vízöntő havában járunk, szóval hadd osszak meg egy felismerést.

A reggeli zuhany alatt nagyon sok gondolat kering a fejemben, mint egyfajta búgócsiga, egy örvény, ami minden gondolatot egy helyre próbál koncentrálni.

Életünk során vannak időszakok, amikor egy szituáció betalál érzelmileg, benyomja azt a trigger pontot, amivel épp dolgunk akad, és a "vicc" az egészben, hogy mindig azt gondoljuk, hogy " ezt már megfejlődtem"...hát nem. Mindig vannak ismétlések, vizsgák....az Élet már csak ilyen, mindig fűszert rak a lélek ételébe.

Jómagam is egy effajta időszakban vagyok...egy lángoló érzés, mondhatni érzelmi zuhatag tulajdonosa lettem, és persze ez a zuhatag egy hosszú érzelmi elfojtás eredménye....felduzzadt a gát, és egy különleges személy elég volt ahhoz, hogy mind ez felrobbanjon, és szó szerint elárassza a lelkem. Az eleje nagyon jó volt, felemelő, szinte szárnyaltam, és úgy tűnt  hogy a másik fél is erre vágyott, hisz Ő is fürdőzött benne....tisztult, töltődött, új erőre kapott az új energiák által......De....az áradás egyre nagyobb teret követelt, és már nem tudtam irányítani...elveszetem, tehetetlenné váltam  és ez megrémisztett, hisz nem tudtam már uralni, és azt láttam, hogy ha ez így megy tovább, az rombolni fog.

Értelenül álltam a szeretett személy reakciói előtt, és nem értettem, hogy ami eddig felemelő szenvedély volt, miért kezd távolítani egymástól.

Ma viszont, mikor már végső vekengésemben elengedtem az irányitáshoz való ragaszkodást és a zuhany alatt a víz természetét figyeltem, villámcsapásként jött a felismerés.

Eddig azt vallottam, hogy egy folyót nem lehet egy patak medrébe terelni, hiszen a többlet víz kiárad, és pusztít. 

A patak szempontját viszont nem néztem....hiszen ő csak annyit tud a folyóból befogadni, amennyit a medre elbír...még akkor is, ha általa erőteljesebbek érzi magát.

A levont tanulság az, hogy a többlet energiát át kell csoportosítani. És meg kell engedni, hogy a másik lassan szokjon hozzá ehhez...hiszen bármennyire történnek hirtelen jó dolgok velünk, ahhoz lelkileg hozzá kell fejlődnünk. És itt halkan jegyzem meg, hogy a másiknak néha ki kell nyitni a zsilipet, hogy a folyó is teret kapjon. :)

Szóval megengedés a varázsszó mind a két oldalról.