Nesze!szer

Mi is akartam mondani?

2024. február 01.

 

agy_lampa.jpg

 

 

Felnőttkori feledékenységgel egészen biztosan sokan találkoztunk már. Én is majdnem elfelejtettem ezt a postot megcsinálni, aztán valahogy eszembe jutott. Ennyi felvezető után a lényegre is térnék: merthogy februárban tartják az átlagéletkor növekedésével globálisan egyre többeket érintő demencia- és Alzheimer-kór tudatosításának hetét. Fontos téma, mivel az emlékezetvesztés, zavarodottság és az önellátási képességek csökkenése mind az érintettek, mind családtagjaik
mindennapi életét jelentősen megnehezíti. Az életminőség megőrzése és a demencia megelőzése
érdekében a tudatosság kulcsfontosságú.
Mit jelent pontosan a demencia?
A demencia az agy működésének jelentős csökkenése, a memória zavaraival, a gondolkodás és a szociális képességek hanyatlásával járó tünetegyüttes. Bár a feledékenység önmagában nem feltétlenül jelent demenciát, akár a legelső tünetek egyike is lehet. A demencia kialakulásának kockázata 65 éves kor fölött már igen magas, de fiatalabb korban is vannak a kialakulására hajlamosító tényezők. Magyarországon a demenciával élők száma folyamatosan növekszik, részben az elöregedő népesség miatt. A 65 évesek 10%-át érinti valamilyen formában a demencia, majd a kialakulásának valószínűsége nagyjából ötévente megduplázódik, és a 85 év feletti korosztálynak már 50 százalékát érinti. A demencia négy stádiumát különböztetik meg, az enyhe feledékenységtől a teljes leépülésig.
Az Alzheimer-kór és hajlamosító tényezői
Az időskori demencia, azaz szellemi és fizikai leépülés hátterében az esetek 80 százalékában az Alzheimer-kór áll. Az Alzheimer-kór esetén a központi idegrendszer gyulladások és kóros elváltozásai az agyi idegsejtek közötti kapcsolatok megszűnéséhez, illetve az idegsejtek pusztulásához vezetnek. Ennek következtében romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége, egészen addig, míg a legegyszerűbb hétköznapi feladatokat sem képes már elvégezni. A betegség gyakorisága folyamatosan nő a várható élettartam emelkedésével. Az életkor előre
haladtával súlyosabbá váló agyi betegség kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszhatnak.
Ugyanakkor a szakértők kiemelik az életmód fontosságát, mivel az olyan "civilizációs betegségek' mint az elhízás, diabétesz, magas vérnyomás és koleszterinszint, erősen hajlamosítanak az Alzheimer- kór kialakulására. Kevesen tudják, hogy az Alzheimer-kórt 3-as típusú diabétesznek is nevezik, ez a betegség szorosan kötődik a vércukor szinthez és az inzulinszabályozáshoz. A kognitív rendellenességek (ideértve a demenciát és az Alzheimer-kórt is) egyértelműen összefüggnek az alváminőségével. Összességében kimondható, hogy a rosszul alvóknál ilyen jellegű agyi betegségek 68 százalékkal nagyobb arányban fejlődtek ki, mint a jó alvóknál. Számos tanulmány rámutat, hogy az egyedül élők, vagy akik csak kevés szociális kontaktussal rendelkeztek, 60 százalékkal nagyobb arányban váltak demenssé. 
Mit tehetünk a megelőzésért?
Bár az Alzheimer-kór ma még nem gyógyítható, ugyanakkor sokat tehetünk a megelőzéséért. Érdemes az első gyanús jeleknél felkeresni egy szakembert, hiszen minél korábban elkezdődik a fejlesztés, annál nagyobb mértékben lehet megőrizni a kognitív képességeket. Az életminőség megőrzése és a demencia megelőzése érdekében az egyéni felelősség és tudatosság kulcsfontosságú. A rendszeres orvosi ellenőrzések és az egészséges életmódra való odafigyelés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az idősebb korban is megőrizzük szellemi frissességünket. Ne feledje, az idősebb kornem feltétlenül jár együtt a mentális hanyatlással, és a prevenció kulcsfontosságú a hosszú, egészséges élet elérésében. Az agytréning bármilyen életkorban hatékony megoldás!


5 tipp az agy öregedésének lassítására:
1. Táplálkozz egészségesen
Hozd lendületbe agyadat megfelelő táplálkozással. Kerüld a cukrot, gabonát és feldolgozott élelmiszereket, melyek gyulladást okozhatnak. Fontosak a zöldségek és gyümölcsök, különösen a lutein és zeaxanthin tartalmúak, melyek javíthatják a memóriát és neurális hatékonyságot. (Itt jegyezném meg halkan, egyél nagyon, de nagyon sok zöld leveles dolgot és nem a postásra gondoltam!)
2. Mozogj intenzíven
Az aerobic gyakorlatok nemcsak a testnek, hanem az agynak is jót tesznek. A rendszeres mozgás fokozza a BDNF szintet, amely kulcsfontosságú az agy megfelelő működéséhez. Heti 1,5-3 óra mozgás javasolt a kognitív funkciók javításához, de ez nem csak ugrálást jelenthet.
3. Tréningezd az agyad
Az agytréning programoknak kiemelkedő szerepük van az agy működésének javításában. Rendszeres tréning hatására az agy hálózata hatékonyabban működik. Klinikai kutatások eredményei támasztják alá a Gibson Kutató Intézet által kidolgozott, világszerte sikerrel alkalmazott BrainRx agytréning program pozitív hatásait kognitív területeken. Az MRI eredmények azt mutatták, hogy a BrainRx agytréning nemcsak kognitív teljesítményjavulást, hanem fizikai változásokat is elősegít, támogatva az idegrendszer optimális működését és a kognitív funkciók fejlődését.
4. Aludj eleget
Az alvás kulcsfontosságú az agy méregtelenítéséhez és regenerációjához. A napi 7-9 óra alvás javítja a kognitív funkciókat és csökkenti az agyi betegségek kockázatát. A jó alvás frissíti az agysejteket és támogatja a memóriát.
5. Élj társasági életet
Az egyedül élők gyakrabban tapasztalnak kognitív rendellenességeket. A szociális kapcsolatok kiemelkedő szerepet játszanak az agyi egészségben. Építs ki baráti kört, vállalj önkéntes munkát, és maradj aktív a társadalmi életben az agyad védelme érdekében.

A bejegyzés trackback címe:

https://neszeszer.blog.hu/api/trackback/id/tr5318316199

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása