Nő... Amikor odaadod valakinek magad, győződj meg róla, hogy tudja mekkora kincset kap. Hogy mekkora szentség, hogy beengeded önmagadba. A belső szent teredbe.
Győződj meg róla, hogy érzi mennyire kiváltságos.
Tudja, hogy a tested templom, mely nem nyílik meg bárkinek. Melybe csak alázattal lehet belépni, különben torzul a teremtés.
Nem eszköz vagy, és nem áldozat, hanem kapu vagy a Férfinak a saját lelkéhez.
Nélküled szárazság van. Nélküled éhínség van.
Virágzásod kegyelem.
Aki nem Lát, aki nem tisztel, aki nincs tudatában mindennek...a legősibb erőtől szakítja el magát. Az még elveszett a szamszárában. És bár hajtja...el nem érheti...meg nem ismerheti az igazi Gyönyört.
Nő... Emeld vissza magad oda ahová tartozol.
Mert Istennő vagy.
Minden árnyékoddal és fényeddel együtt:
Áldás vagy a világnak.
Botos Orsolya
