Azok, akik gyerekként a szükségleteikre nem kaptak megfelelő válaszokat, később nagyon nehezen képesek akár elhinni is, hogy egyáltalán létezhet segítség. Ez is egy tanulási folyamat, és ők a korai tapasztalataik nyomán azt tanulták meg, hogy nincs, aki segítsen. Ezt általánosítva, kiterjesztve mondják sokan azt, hogy ilyen az élet: az ember csak magára számíthat. Csakhogy érdemes tudatosítanunk: nem az élet ilyen, hanem mi tapasztaltuk ilyennek. Az élet mindig több mint a vele kapcsolatos tapasztalataink! Ha valaki azzal a meggyőződéssel él, hogy az ember kizárólag önmagára számíthat, annak nagyon érdemes akár szakemberrel folytatott lélektani munka keretében felülvizsgálni a gondolatait, mert a következtetései nem szolgálják őt elég jól. Természetesen nagyon sok mindent megtehetünk magunkért, van, amit más nem is tud helyettünk megtenni, de akkor sem csak önmagunkra számíthatunk.

Pál Feri