Bocsánatot kellene kérnem.
Bocsánatot kellene kérnem magamtól.
Hogy annyi éven át másoktól vártam mindent, amit magamnak kellett volna megadnom.
Mindenkivel együtt éreztem, mindenkit megértettem, mindenkit biztattam, csak magamat nem.
Soha senkivel nem beszéltem volna úgy, ahogy magammal tettem.
Senki nem tanított meg rá, hogyan kell szeretnem - tisztelnem önmagam.
Arra tanítottak, hogy mások véleménye mindig fontosabb, hogy mindig arra figyeljek, mások mit fognak szólni, ha...
És persze, felnőttként már tudjuk, hogy tök mindegy, mit fognak szólni, de akinek a zsigereiből szól ez a belső hang, annak őrült nagy munkájába kerül, hogy kidolgozza azt onnan.
Jesszusom, ma gyertyafényes ebédet költöttem el önmagammal.
Micsoda szentségtörés.
És mégis mennyire a szívemig hatolt.
Fontos vagyok.
Ha másnak nem, hát önmagamnak muszáj, hogy az legyek.
Tanulom szeretni az egyetlen emberi lényt, akivel mindig ott leszünk egymásnak.
Horváth Szilvia
