Szerintem a mai fiatalok, gyerekek, zseniálisak. Nagyon jól, gyorsan gondolkodnak és csak tanulhatunk tőlük, ha elég nyitottak vagyunk rájuk. Most mesélek nektek egy szuper kezdeményezésről. 

A Megoldások a holnapért program célja a legjobb jövőformáló ötletek megtalálása mellett a diákok készségfejlesztése, ezért idén minden korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnek a képzésre a szervezők. Az 50 legjobb csapat egy online tanulási és közösségi platformon keresztül sajátíthatja el a jövőtervezés és design thinking alapjait. A szakértői videók, kérdezz-felelek alkalmak és a kitöltendő feladatok elengedhetetlen tudással
vértezik fel a diákokat, és egyben irányt mutatnak, hogy a legjobb 8 csapat közé kerülhessenek a Samsung és az EdisonKids közös kihívásán.
A Megoldások a holnapért 2023 kihívás TOP50 csapatának tagjait oktatóvideók, segédanyagok, csapatmunkát támogató ötletek, motivációs tippek várják a március 4. és április 11. közötti fordulóban. A szakértők útmutatásával újabb és újabb szemszögekből pillanthatnak rá ötletükre, hogy a lehető legeredetibb, részletesen kidolgozott és megvalósítható megoldással állhassanak a zsűri elé.
„A jövő hősei, feltalálói és kutatói a ma ábrándozói. Azok, akik mernek kíváncsiak lenni, érdeklődni és minden nap feltenni a kérdést: mi lenne, ha – így biztatja Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, a The Medical Futurist Institute vezetője a kihívás résztvevőit, hogy a korábban bevált módszerektől elrugaszkodva új utakat keressenek. – A világ a tudomány módszerein keresztül megismerhető és megérthető, a technológián keresztül pedig rátalálhatunk azokra a megoldásokra, amelyek a jövőt formálják.”

3-2-1: jövőtervezés!
A jövőtervezés útvesztőiben a program szakértői kalauzolják el és vezetik végig a diákokat. Eszközöket és olyan 
keretrendszereket mutatnak nekik úgy, hogy az innovatív ötlet felhasználóbarát és emberközpontú
maradhasson, magyarán ne öntsük ki a vízzel együtt a gyerekek. A design thinking módszertanáról Biás Csongor, a Startup Hungary Alapítója minikurzusain tanulhatnak. Ennek első lépése a megismerés (empathize), azaz a kihívással érintett célcsoport kutatása, jellemzőinek megismerése, amely alapján meghatározhatják, hogy a megoldásuk kihez is szól. A perszónaalkotás után a probléma meghatározása (define) következik, amikor a lehető
legtöbb szemszögből vizsgálják a központi kérdést és a lehetséges válaszokat rá (ezt felnőtt cégeknek is ajánlanám)  A harmadik lépés az ötletelés (ideate), ahol intenzív brainstorming keretében minden csapat igyekszik kihozni az ötletből a lehető legjobb verziót. A kihívás ezen fázisa egy úgynevezett Activity plan és egy videó készítésével zárul, amely részletesen és kreatívan mutatja be a választott problémát és megoldási javaslatot.
A képzés mellett gondolatébresztő videókat is találnak a diákok a platformon, az egyes nevezési
kategóriákhoz kapcsolódva a zsűri tagjai, a kihívás szakértői osztják meg tapasztalataikat, véleményüket. Hódsági János, a Milestone Intézet termékfejlesztési igazgatója három számára is fontos témáról mesél a jövő oktatása kapcsán, kiemeli a technológiai változások adta lehetőségeket, a személyre szabott oktatás előnyeit, valamint azon fiatalok segítését, akik valamilyen tanulási nehézséggel küzdenek. Emellett arra biztatja a résztvevőket, hogy személyes érdeklődésüket és az oktatást bátran fésüljék össze, ne válasszák külön a hobbijukat a tanulástól. Tomaj Zsófia fenntartható fejlődési szakértő a negatív hatások csökkentésére, kiküszöbölésére és a jó megerősítésére hívja fel a figyelmet. Wettstein Albert, a Munch társalapítója, pedig az ételmentő applikáció példáján keresztül meséli el, miben rejlik a jó ötlet, az időzítés és a közösség ereje. (Használjátok egyébként? Szerintem zseni!) 

Kritikus szemlélet, brainstorming és finomhangolás
A kihívásban résztvevő tanárok szerepe is jelentős, dedikált képzéseken, fogadóórákon vehetnek részt, hogy a diákjaikat a lehető leghatékonyabban vezethessék a győzelemig. Pánczél Róbert fizika és matematika szakos tanár, a JátékMatek alapítója videós kurzusa segít nekik eligazodni a kihívás során felmerülő kérdésekben. Tapasztalatukkal irányt mutathatnak az ötletelésben, miközben a diákok bizalmasává is válhatnak. Ahogyan arra Pánczél Róbert is felhívja a figyelmüket, ezen a terepen a frontális előadásokat maguk mögött hagyva át kell lépniük egy moderátor vagy facilitátor szerepébe. Meg kell találniuk a módját, hogy előcsalogassák az ötleteket, bátran gerjeszthetnek vitákat, de ugyanilyen fontos, hogy segítsék azok megfelelő keretek között tartását is. Rávezethetik diákjaikat a kritikus szemléletre, hogy rátapintsanak a finomhangolás lényegére. A fázis végén a csapatok egy kivitelezési tervet készítenek, amivel meggyőzik a zsűrit, hogy ott a helyük a legjobb nyolc között. A leadott szöveges dokumentumot, valamint kétperces videót a szakmai vezetők és mentorok eredetiség, tudományos és technikai megalapozottság, megvalósíthatóság, valamint a csapatszellem alapján értékelik. A csapatok feladata, hogy ötletüket hitelesen prezentálják, adatokkal, tényekkel, érdekes információkkal alátámasztva, miközben kreativitásukkal kitűnnek a tömegből.
A Megoldások a holnapért kezdeményezés az építő közösség, valamint az egyedülálló képzés biztosítása mellett értékes nyereményekkel motiválja a résztvevőket: a nyertes diákok, tanáraik, valamint iskoláik 6 millió forint összértékben nyerhetnek Samsung készülékeket. Bővebb információ a Megoldások a holnapért 2023-as programjának fordulóiról a
https://www.samsung.com/hu/solvefortomorrow/ és a www.edisonkids.org weboldalon érhető el.