A tudatos élet azt jelenti, hogy megszüntetem a "majd lesz valahogy" jellegű sodródást. Akkor nemcsak úgy "vagyok", hanem akkor már élek. De ehhez szükséges az elfogadás. Mihelyt elfogadom, hogy ember vagyok és hibázhatok, abban a pillanatban a regenerálódás nagyon gyors, mert megbocsátok magamnak. Elfogadom, hogy hibázhatok. Elfogadom, hogy tévedhetek. Elfogadom, hogy meghalhatok. Elfogadom, hogy nélkülem is megy tovább a világ. Felismerem, hogy hibázhatok, rossz döntéseket hozhatok, kiránthatom magam alól a szőnyeget - és akkor mi van? Semmi. Nem kapok büntetést, csak szembenézek a következményekkel.

Csernus Imre