Odakint hamar sötétedik, nyirkos, ködös, hideg a november.
Odabent pedig keressük a fényt, az igazat. De előtte meg kell találni mindazt, ami akadályoz, gátol, falat húz.
Amit teszek, mondok, abban van igazság? Van kedvesség, jószándék? Osztogatom-e kéretlenül a "jótanácsokat", beleszólok-e más dolgába ha kell, ha nem? Ítélkezek, vagdalkozok, szemrehányásokat teszek, elvárásokat fogalmazok meg? Megmondom-e állandóan hogy szerintem hogy kéne mindenki másnak viselkednie, gondolkoznia?
Kapcsolataimat az érdek vezényli, csak akkor keresek valakit, ha szükségem van rá? Képes vagyok önzetlenül elvárások nélkül cselekedni?
Szükséges-e megszólalnom, van - e létjogosultsága a mondandómnak, vagy csak hallatni akarom a hangom, felhívni magamra a figyelmet.
Amit teszek szeretettel teszem-e, azzal a szándékkal, hogy jobbá tegyem magam körül a világot. Elsősorban a saját magam és szűkebb környezetem világát.
Az Ősanya