Azt gondolom, hogy mindenkinek saját magába kell eljutni arra a pontra, ahol felfedezi a páncéljait és levetni azt. Én megtettem. Beledöglöttem a saját mintáimba, amelyek megkeményítettek, akarva, akaratlanul és újra megtanítottam magam arra, hogy ne akarjak sem harcolni, sem versenyezni a férfival. Megtanítottam magam újra arra, hogy tiszteljem a férfit, mert rájöttem, ha nem tisztelem, nem tudom követni. Letettem mindent, ami még fortyogott bennem, hogy véletlen sem a férfin verjem le a dühömet és átadtam magam.

Átadtam magam és rengeteg nőt ismerek, ki ugyanezt megtette, de azzal kellett szembesülnöm, hogy ez sem elég, mert itt olyan férfi generációk nőttek fel, akik messziről sem ismerik a tisztességet, a bátorságot, a tartást, a becsületet, a kitartást, a hűséget, a védelmezést, és mindazokat a tulajdonságokat, amelyekért tisztelni lehet őket. Természetesen vannak kivételek, és Isten áldja őket.

Barna Berni