Nem. Nem tanulnod kell még valamit. Felejtened kell. Felejteni és megérteni, hogy a begyógyult sebeidből lesz a bölcsességed. Ha újraélted, megsirattad, megmosolyogtad, kiordítottad a múltad akkor már nem csak elrejtetted hanem elengedted. Akkor már nem a múltad újraéléséhez keresel szereplőket akik olyan érzelmeket váltanak ki belőled amit ismersz, amiben komfortosan mozogsz, még ha szenvedést is okoz. Akkor már nem keresed azokat az érzelmeket amelyek alátámasztják a hiteidet. Mit szólnál ha azt mondanám neked, hogy jelen állapotodban fogalmad sincs arról mi a szeretet és a boldogság? Mit szólnál ha azt mondanám, hogy a legtöbben gyerekkorunkban azt láttuk szeretetnek, hogy emberek amiatt kötődnek egymáshoz amit ők is tanultak, de ennek semmi köze a boldogsághoz? Mit szólnál ha azt mondanám, hogy minden érzelmed azért múlik el idővel mert a saját tanult mintáidat követi de ennek semmi köze hozzád, csak rád tapadt? Mit szólnál ha azt mondanám, hogy ezt akár egy életen át lehet csinálni, de mindig szorítani fog valami ott bent? Egy semmivel ki sem tölthető hiány. Mit szólnál ha azt mondanám, hogy ne rohangálj, ne tanulj többet hanem kutass, felejts és légy türelmes, ragadj nyakon minden mi tanult, figyeld meg majd maradj távol tőle? Akkor már el tudnád fogadni azt ami van. Ami igazán van. Ami igazi. Ez lesz a békéd. Ez lesz a boldogságod. Mit szólnál ha azt mondanám, hogy felejts el mindent?

Barna Berni