Nem halt meg. Csak átment egy másik szobába. Itt maradt a fésűje, a zsebkendője, a nyaklánca.

Itt van velem. Reggel, délben, este. Csak a telefonja csörög valahol nagyon messze.

Köszönöm, hogy ebben az életben sokszor megölelhettem. Bárcsak megtehetném még. Csak néhány percre.

De tudom. 

Nem ment el. 

Mindig itt van velem.