Amikor teljessègèben làtjuk ès elfogadjuk a működèsünk, anyai ès apai öröksègünk, sorsunk karmikus körforgàsàt, feladataink - vàllalàsaink okait, mùltunk tanulsàgait, tàrsainkkal valò tanulàsi folyamatok cèljait, amikor a szeretetet màr nem öncèlùan èljük meg, hanem engedjük az àramlàsàt, mint a ki- ès belègzèst, akkor eljött az igazi sorsfelvàllalàs ideje.
Csak az tudja letenni a sùlyokat, aki màr teljessègèben magàra vàllalta azokat, csak az tudja felszabadìtani önmagàt, aki nem a megùszàsra törekszik ès előbb elvègezte a feladatait.
Szántó Brigitta