Amikor visszatekintünk a nagy Szerelmeinkre, olykor mèg azt sem èrtjük, mit ès kit szerettük oly’ sokàig bennük, mièrt èpp őt, mièrt ilyen hosszù ideig, mièrt èpp vele voltunk megmagyaràzhatatlan ès sokàig elvàghatatlannak tűnő szàllal összekötve.
Aztàn egyszer csak el tudjuk engedni, begyògyul minden seb, megszűnik a hiàny, a fàjdalom ès màr az okokat, a magyaràzatokat sem keressük tovàbb.

Megtanultuk, amit tanìtani hivatott.
Bèkère talàlunk.