Amikor a biológiai családunkon kívüli családtaggal találkozunk, akkor „első látásra” erős, mély érzések jönnek elő, olyan, mintha már találkoztunk volna. Lehet, hogy rövid ideig lehetünk ebben az életben vele együtt, de soha nem feledjük őt…
Ezen társakat érdemes ma felidézni az emlékezetünkben. Miben hittek? Mi volt az életcéljuk? Mi volt az erősségük és mi a gyengeségük? Mit adtak nekünk, lélekben, tanításban, anyagiakban, és mi mit adtunk nekik?
Az ő szerepük rendkívüli az életünkben, az általuk hozott élmények, tanítások minőségek is a családi életünkhöz tartoznak. ... mindezek felidézése, felismerése és tudatosítása könnyen megy és katartikus „aha élményeket” hozhat."
Paksi Zoltán
