Nemet mondani azt gondolnánk, könnyű. Mitől is lenne nehéz, hisz összesen 3 betűről van szó!

Te tudtál mindig nemet mondani? Nekem nem volt egyszerű. Sokszor munkákra nem mertem nemet mondani, legbelül azt éreztem: jaj, de mi van, ha többet nem hívnak? De mi lesz, ha máskor nem kellek? Ez bizony az önbecsülés hiányából eredhet, nálam is erről volt szó, hogy nem érzed magad helyi értékeden. Ezen dolgozni kell.  Munkálkodtam is rajta rendesen.

És persze azt is jelentheti, ha nem mersz nemet mondani, hogy nem vagy biztos magadban. Vagy az is lehet, neked azt tanították: kislányom, mindent el kell fogadni, az idősekre, az orvosokra, tanárokra hallgatni kell! Ez a másik, amiben tanulnom kellett a nemesedést, de ez egész jól megy, most tettem helyre éppen valakit, aki azért gondolta, hogy igaza van, mert jóval régebben született, mint én. De a kor állapot és nem érdem kérdése, hívnám fel a figyelmet erre. Szerencsére, én már nem a tekintélyelvű generáció tagja vagyok, de azért a szüleim a szocializmusban még ebben éltek. Így én simán megmondom egy dokinak, ha szerintem nem stimmel valami, egyszer egy ügyeletest is rendesen és szépen leordítottam, amikor olyanért szúrt le, amiért más doki megdicsért.  Nyilván kioktatott, mert ő ugye orvos, ami azt jelenti, hogy a köpennyel együtt egy óriás egót is magára vett. (Tisztelet persze a csodálatos kivételeknek, akik tényleg a gyógyításra esküdtek fel!)

És megmondom őszintén, nemet mondani iszonyat jó dolog. Olyan, mintha az ember saját magát felrakná egy másik polcra. Mintha végre fontos lennél magadnak. Nem is olyan régen egy nagy felkérésre hosszas agyalás után mondtam nemet. El sem tudom mondani, hogy mekkora örömöt éreztem a 3 betű kimondása után.. Megkönnyebbülést. Észleltem is valahogy, hogy ezen van az áldás. Arra, hogy köszöntem, de nem kértem a dologból. Másnap meg is jött a jel, hogy jól döntöttem.

Nemesedés - így hívjuk ezt sokan. Nekem sok-sok élményen át jött meg ez. Mert annyi, de annyi helyzetben voltam benne, amiben tulajdonképpen egyáltalán nem éreztem jól magamat. De most már a belső hangomra hallgatok és azt tanítom másnak is, ne féljen attól, hogy bárki rosszat mond rá, ha ő nemet mond valamire. Ne érdekeljen téged, ki mit gondol rólad. Hidd el, a nemesedés tényleg lelki magasságokba repíti az embert. Gyakoroljad! Baromi jó érzés - úgy mondanám.