Ugyan Donald Trump bácsi szerint semmi gond nincs a földdel, azért én máshogy tapasztalom, ha csak a melegre és a fura időjárásra gondolok. Az instán már mutattam nektek, hogy igyekszem bevásárolni járni saját, otthonról hozott táskákkal, ami egy dolog. De belevágok a műanyagmentes júliusba, mert igyekszem felelősen gondolkodni, ráadásul, lenne még dolog ezen a bolygón. Ne pusztítsuk már el, hátha kapunk még némi esélyt.

A műanyagmentes július tulajdonképpen egy mozgalom. (Plastic Free July), ebbe most remélhetőleg sokan bekapcsolódnak a világban. Mutatom is a hivatalos videót. A dolog maga Ausztráliából indult és csak annyit mondanék el, hogy évente 300 millió tonna műanyagot termelünk. Ez azért szörnyű, mert ha belegondolunk, a lebomlása ezeknek 100-200 év. Tavaly több mint 100 millióan vettek részt a mozgalomban, idén azért remélem, még többen csatlakoznak. Elmondom, én milyen dolgokkal igyekszem bekapcsolódni, ami részint most is az életem része már.

- Nem hat nejlon szatyrot viszek piacozni, vásárolni, a vászon táskáimat gyömöszölöm be. 

- Nem kérek az üzletekben szatyrot egy-egy zoknihoz, pólóhoz. Igen, megszoktam már, hogy furán néznek rám és mintegy küldetésnek is tekintem, hogy elmondjam az eladónak, én így igyekszem kicsit tenni a föld megmentéséért. Mondjuk, azt nem rajzolom le, hogy milyen fejeket kapok néha, nem érdekel. Szóval, elrakom, amit vásároltam és kész.

- Amikor kicsi volt a csemete és játszózni kezdtünk gyakrabban, mindenféle kubucappyakármi italokat vásároltam neki. Aztán nyilván ráeszméltem egy idő után, ez rettenetes. Most már saját kulacsa van, ebbe készítek neki szörpöt és viszem délutánonként az oviba, onnan meg slattyogunk a játszóra. 

- Péksütemény vásárlásánál nem kérek műanyagot. Igyekszem szólni a péklányoknak, hogy csak papír csomagolást vinnék és elutasítom a zöld csíkosakat. Mondjuk, ennek mindig feltétele, hogy a táskámban legyen elég vászon anyagú, de most már jól állok a felhalmozással.

- A szívószál szívás. De rettenetesen. Biztos mindenki látott már sokkoló képeket a témában. Nálunk a mini diktátor imádja a szívást, viszont nem pártolom. Ami van, azt többször elmosom és nem szerzek be újabb árnyalatokban. A vendéglátóhelyeken pedig szólunk előre, hogy nem kérünk. 

- Fesztivál? Igen, az is azért durva, hisz az ember elég gyakran kérhet egy újabb kört. Nem hülyeség, ha viszel magaddal poharat, emlékeztek még a régi, összecsukhatósra? Na, ebből is vásárolhatóak változatok. Ráadásul pontosan fogod tudni, hogy tényleg tisztában kapsz inni. Nyugi, nem olyan nagy súlyúak ezek.

- A sparban már kapható olyan zsák, amivel kiküszöbölheted a zöldségek-gyümölcsök műanyagozását. Én eleve kistermelő párti vagyok, de nyilván nem minden nap tudok biopiacozni. 

- A kukába ugye zacskót tesz az ember. De mi lenne, ha igyekeznél úgy, hogy nem dobod ki és még többször felhasználod? Vagy vastagabb anyagból készül, háncsosat teszel bele. Persze, ennek feltétele, hogy figyelj arra, ne maradjon benne a maradék joghurt. Öblítsd ki, mielőtt beteszed!

- Léteznek már itthon is csomagolásmentes boltok. Ezek nagyon jó kezdeményezések, még sok ilyet. Próbáld ki, ez például nekem bejött (ITT)

- Ha körülnézünk, gyakorlatilag minden műanyag körülöttünk. De van, amit tudunk cserélni. Például az arckémekből olyat vegyünk ami nem ilyen tégelyben van, hanem újrahasznosítható. És fogkefe is készül már fa szárral. 

- Tusfürdő helyett válasszál szappant. És ebből is olyat, ami papír díszt kapott magára, nyilván ne zacsis izét. 

- Itt a nyár, nyalni élvezet, ugye.. jégkrém helyett fagyit kérjél! Ezzel még mondjuk egy magyar készítőnek is segítesz és nem egy ismeretlen külföldi konszern nagybácsiját támogatod. 

- Ha uzsit csomagolsz, vegyél hozzá újra szalvétát vagy tasakot. Nem nagy fáradtság, de megéri. És ebben az esetben is tudsz magyar kézművest támogatni, számomra ez mindig plusz pont a felelős gondolkodásomban.

- Ásványvíz helyett most igyekszem áttérni az otthoni, kancsós szűrt megoldásokra. Nem egyszerű, de eddig azért veszem az akadályokat, ráadásul, megőrülök a hangtól, amikor a műanyag másfél literest összegyűri az ember. 

Ezek az én tippecskéim, most ezek jutottak eszembe, de igyekszem fejlődni a témában és mindig tudósítani nektek. De bátran írhattok ti is, köszönök minden javaslatot, tegyünk együtt a bolygóért!

Ps: ami csodálatos, hogy a gyerekek már sokkal okosabbak a témában. Támogassuk őket és azokat a pedagógusokat, akik elmondják nekik ezeket a dolgokat. Engem például a lányom nevelt rá arra, hogy fogmosáskor zárjam el a csapot. Hajrá ifjúság!