Az igazi 'felelősségvállalás' valójában azt jelenti, hogy teljes mellszélességgel vállalom azt, aki és ami vagyok és merek eszerint élni! Hogy merek tisztán látni, ez által ismerem önmagamat, az 'önvalómat' és kiállok magamért, felelősséget vállalok azért, amit valójában érzek és gondolok!
A legtöbb ember ma nem meri ezt megtenni. Nem meri, mert akarva vagy akaratlanul, öntudatlanul is az hajtja, hogy megfeleljen a külvilág vélt elvárásainak és másoknak felmutasson valamit. Halmozza a látható, csak éppen tartalommal nem bíró javakat és eredményeket, csak azért, hogy kifelé azt mutassa, amit szerinte elvárnak tőle és ami másoknak is tetszik, hogy jól ítéljék meg őt. Így mennek tönkre életek egyik napról a másikra, mert ez a helyzet idővel tarthatatlanná válik és ez a rendszer összeomlik. Hiszen ami nem 'igazi', az eleve halálra ítélt. Minden ilyen sikeresnek és boldognak látszó élet mögött ott van egy szenvedő kisfiú, vagy kislány, aki szeretetért könyörög. Aki azt tanulta meg valamikor, hogy 'amire igazából vágyom, azt nem kaphatom meg, mert a külvilág nem engedi, ezért mást kell akarnom, mint ami én vagyok, mert azt jobb, ha nem mutatom meg másoknak'. 
Na, innen igazán nagy dolog az önfelvállalás! Felelőssé válni azért, ami valójában hozzánk tartozik, ami eleve a miénk: a gondolataink, az érzéseink, az igényeink, az akaratunk, a vágyaink, az elképzeléseink, az álmaink, a céljaink.
Az igaziak.

Zentai Anna