Egy 24 éves fiú bámult ki a vonat ablakán.
„Apa nézd, azok ott hátul a fák!” - kiáltotta el magát a srác.
Az apja elmosolyodott.
Egy fiatal házaspár ült mellettük és figyelték a fiú talán túlzottnak tűnő gyerekes viselkedését.
Ismét kiáltás…
„Apa nézd, a felhők olyanok, mintha velünk jönnének!”
A fiatal pár nem bírt magával, most már megszólalatak.
„Miért nem viszi el a gyerekét egy jó elmeorvoshoz?” –kérdezték az apját.
Az idős ember mosolyogva válaszolt:
„A kórházból jövünk. A fiam vakon született, és csak néhány nap telt el a műtét óta. Ma van az első napja, hogy láthatja a világot körülötte.”
Egy biztos: ne ítélkezzünk, mert sosem tudhatjuk, a látszat mögött mi a valóság.