Bridget Jones viszatért. Bridget Jones már kellett nagyon nekünk. Mert Bridget Jones, vagyis Renée Zellweger arca nincs kivasalva. Bridget már nem huszas, harmincas, hanem már jócskán negyvenes. Bridgetnek komoly szarkalábai vannak, az arca picit fel is puffadt, a szája körül sem most keletkeztek a mélyedések és a rúzs is eltűnik a ráncocskák alján. Bridget arcát nézve az első kockákon, megijed az ember, mert nem az a 15 évvel ezelőtti figura néz vissza ránk. Ez már egy új Jones. És mégis ugyanaz Bridget most már sportol. Csípője karcsú, lába izmos és felelős beosztásban dolgozik... de Bridgetnek szex kell. És meg is kapja. Többszörösen is. Igaz, Daniel Clever már nincs a színen, ráadásul iszonyat viccesen kerül ki az egész történetből. Hiányzik is kicsit a jó öreg szoknyapecér, egészen addig, míg bele nem temetkezünk Patrick Dempsey csillogó szempárjába, mert az azért orvosi eset, nyilván jó értelemben. A jó öreg Bridget pedig kalamajkákba keveredik, ahogy ezt már megszoktuk tőle. Bénázik, néha szánalmas, néha pedig pont magunkat találjuk meg benne. Mark Darcy sem lett fiatalabb, viszont ő is vékonyabbá vált és kicsit emlékeztet a nagyapánkra, aki még egy atlétatrikóban is úriember tudott lenni. Bridget anyja még mindig idegesítő, most éppen nem teleshopban árul majdnem igazgyöngyöket, hanem politikai karrierbe kezdet.

Bridge pedig híres lesz és nem úgy, mint amikor lecsúszott a tűzoltóknál a póznán. Ő foglalkozik ezután a hírekkel egy csatornánál. Aztán új vezetés érkezik a feje fölé. Az a generáció, amit mi "harmincasnegyvenesek" sem értünk már mindig. Röpködnek a szenzációhajhász műsor ötletetek, a trendi szakállak, kackiás bajuszok és a hitlerező macskák, új szelek kezdenek fújni a stúdióban. 

A Bridget Jones 3 nem annyira ütős és friss, mint az első mozifilm volt, de nem is annyira rettenetesen idétlen, mint a második epizód lett. Ez a rész élvezhető. Ez a rész nevethető. Ez a rész helyenként megható. Ez a rész felszínes. Nem a kor szociográfiája, de egy lenyomat a világunkról, rólunk és a szarkalábainkról. Arról, hogy nem mindenki találja meg az igazit fiatalon és vonul az oltár elé a szülei könnyezése közepette és szüli meg az átlagos két darab gyermekét (egy fiú, egy lány - úgy az ideális!), hanem alakulhat máshogy is az ember élete. Lehet terhes negyven felett is és lehet ugyanolyan butuska olykor is ennyi idősen, mint amikor még spárgából készített levest.

A figurák jellemrajza és a dialógusok végre kidolgozottak, nem maradnak el a gondosan megírt párbeszédek, mint ahogy ezt az utóbbi években a filmeknél szokták. Darcy hűvös, angol, maga a stabilitás és érzelmi labilitás, míg a Dempsey által alakított Jack csodálatos lenyomata az egy mondatos amerikanizált "doityourselfvalósítsmegmagadmajdtemegmutatodmindenkineknincsfájdalom" önsegítő könyves instant lelkipásztorkodásnak. A legjobb az egészben mégis Emma Thompson. Hab a tortán, vagy inkább ultrahangos zselé a terhes Bridge hasán. Talán a zseniális szót is használnánk rá. A figurája szépen kidolgozott és neki jutnak a legjobb poénok. A film hosszú, de nem ül le. Bridgetnek nincs erre ideje. Mindjárt szülni fog... csak azt nem tudja még, ki is az apa. Ez a harmadik rész tulajdonképpen, profánul fogalmazva a méhe körül forog. 

Ajánljuk ezt a filmet azoknak, akik szerették Bridget 15 évvel ezelőtt kezdődött szerencsétlenkedéseit. Azoknak, akik nem találták meg az igazit, mert még bizonytalanok abban, mi is ez az egész szerelem (a Jupiter jegyváltása idején eléggé aktuális kérdés!). Ajánljuk azoknak, akik unják az instagram túlidealizált "gyönyörűabőrömcsodásazéletemésarúzsomismindigtartcsücsörítésközben" világot. És ajánljuk azoknak, akik nem hirdetnek keresztesháborút a szarkalábaik, az emberi értékek és a nevetés ellen. Mert a jó öreg Bridget tényleg visszatért. Már nem mutatja meg a béna bugyiját, csak a vegán kotont a táskájából, féktelen szórakozást nyújtva ezzel a nézőnek. Ne várd azt, hogy megváltja a világot. Nem ez a Fielding történet dolga. Megsimogatja a lelkedet, tudatja, hogy minden jó, ha a vége jó és masnit tesz a hosszú, tartós barátságok intézményére. Amennyiben nem akarsz elmenni a moziba, unod már a filmeket, a kukoricáért a sorban állást és morogsz mindenre... mi tudatjuk veled, az utolsó egy percért már megéri megnézni az egész filmet! 

Köszönjük öreglány, hogy visszatértél, iszonyatosan kellett már nekünk a figurád, hogy tudjuk, a tökéletlenség a tökéletes! #bridgetjonesisback