Ha valakinek nincs rád szeme, nem lát tehetségesnek, nem lát egyedinek, nem a legjobbnak érez, mit keresel mellette? Miért rabolod az idejét valakinek, akinek az igazija nyilvánvalóan máshol van? Még ha meg is bántott, az csak amiatt volt, mert nem jó helyen van. Zavarja. Érzi, sejti ő is, hogy valaki mást szántak neki. Ne legyél önző, engedd, hogy megtalálja még akkor is, ha kapcsolatnak hívjátok azt, amiben éltek.

Miért hagyod, hogy a drága időd szomorúsággal töltse meg valaki?

Csak néhány nagynéni, barátnő és szingli nőknek szóló lap gondolja, hogy mindig lennie kell melletted valakinek. Én azok között vagyok, akik úgy gondolják:

ne keresd a másik feled, mert nem vagy „fél”! Egész vagy.

Önálló életfeladattal, kicsi, vagy nagy hasznossággal, hobbikkal, barátokkal és kedvencekkel. Egész vagy. Nincs szükség a másik feledre. Egyedül is vagy valaki.

Sőt.

Egyedül tudsz igazán kibontakozni.

Ha azonban mégis jön valaki, aki számára hasznos tudsz lenni, akinek minden részéért rajongani tudsz és ő is érted, akkor menjetek egy ideig együtt az úton, mint két egész és ne úgy, mint két fél ember, aki a másik nélkül összedől. Ne addig, ameddig akartok, ameddig ígérni szokás, hanem ameddig érzitek. Amíg jó együtt menni az úton, amíg értelme van. Aztán, ha lekanyarodik, engedd el vidáman és köszönd meg azt, amiben segített, köszönd meg azt, hogy szerethettél valakit, az új tapasztalatokat és ha a te utad vezet másfelé, búcsúzz el szeretettel.

Ha te az élet lennél, teremtő, fenntartó, univerzum, vagy bármi más… Hogy jeleznél nekünk, embereknek arról, hogy jó úton járnak e? Plakátokkal? Szöveges üzenetben? Gondolom, ezek helyett olyasmit választanál, amire mások nem képesek és hamar rájönnél, hogy csak belülről üzenhetsz, mert az az egyetlen csatorna, ahonnan nem küldhet jeleket más. Csakis az, aki jó üzeneteket küld.

Nincs más dolgod, csak hallgass arra, ahogy érzed magad.

Onnan jönnek az üzenetek.

Szabó Eszter (szeretlekmagyarország)