Van az úgy, hogy az ember két teli bőrönddel ül a pályaudvaron és csak várja a vonatot. Nem tudja, melyik irányból jön és nem tudja, merre is tart. De a kérdés, hogy felszáll-e rá? Meglátja-e, hogy megjött a szerelvény, vagy csak ül a két nagy bőrönd mellett sóhajtozva, mert már elmentek a vonatok és bizony vele nem történt semmi igazán. Mert van olyan vonat, amelyik egyetlen egyszer gördül csak be az állomásra. És olyankor szaladni kell, akár a csomagokra is fittyet hányva.