Tökéletlenül boldog karácsonyt!
Engedtessék meg, hogy kipukkasszak egy hatalmasra dagadt buborékot: a karácsony - a közhiedelemmel ellentétben - nem a tökéletességről szól. Mi több, egyáltalán nem kell tökéletesnek lennie ahhoz, hogy boldog ünnep legyen. Hiszen nem kell karácsonynak lenni ahhoz, hogy depresszióba zuhanjunk, mint ahogy persze ahhoz sem, hogy eufórikus boldogságban ússzunk. Ez a hétbetűs szó valójában épp olyan napot jelöl, mint az összes többi: minden lehetséges, és annak az ellenkezője is. Hidd el, minden évben lesz valami, ami nem klappol:
lehet az egy megrepedt bejgli, egy keserves szakítás, egy balhé a családdal, egy félresikerült ajándékválasztás, vagy egyszerűen csak egy pattanás az orrodon. És tudod mit? Így a legjobb!
Yehuda Berg, a Kabbala Központ spirituális igazgatója írta a blogján néhány nappal ezelőtt: "Ha valaki összeírna egy listát az életében jelenlévő áldásokról, valószínű beleírná, hogy családja van, barátok veszik körbe, szépen ívelő karrier áll előtte és kiváló eredményeket mutathat fel. Beleírnánk a listába az egészségünket, a vagyonunkat, az anyagi javainkat, vagy a bölcsességet, mely birtokában az életünk sokkal jobbá vált. De hányunknak jutna eszébe, hogy a viszontagságokért is hálásnak kéne lennünk? A kabbala azt tanítja, hogy minden nehézség, amit átéltünk a múltban, hozzájárult ahhoz, hogy ma itt lehessünk, ahol vagy. Talán abban segített, hogy erősebbek
legyünk, bölcsebbek, vagy együttérzőbbek. "Nem kérdés, hogy az akadályokkal nehezített pálya végül valamilyen módon a javunkat szolgálta. Mindannyiunkban megvan a képesség, hogy káoszt teremtsünk az életünkben, és arra is, hogy ezt áldássá változtassuk. Első lépésként csupán azt kell megértenünk, hogy a káosz máris áldás, még mielőtt bármit tettünk volna vele." - írja Yehuda.
Karácsonykor nem kiborulni nehezebb, mint felbontani egy üveg pezsgőt sikítás nélkül. Mindannyiunknak ki vannak hegyezve az idegei, és a szokásos apró-cseprő ügyek a barátnőkkel, rokonokkal igazi drámához vezethetnek. A gond csak az, hogy ha belemegyünk a vitába, végül mi magunk leszünk azok, akik elveszítjük a karácsonyi hangulatot - tehát tulajdonképpen csak magunknak ártunk. Éppen ezért amikor eldurranna az agyad, gondolj arra ha veszel egy mély lélegzetet és elszámolsz tízig, az a legnagyobb karácsonyi ajándék önmagad számára. Ha pedig szingliként ér a karácsony, emlékezz a legendás színész, Cary Grant szavaira: "Semmi másra nem vágyom karácsonyra, csak még egy filmre Audrey Hepburnnel!" Vehetsz a kedvenc virágboltodban egy szépséges, ünnepi csokrot karácsonyfa helyett, meggyújthatsz egy finom, vanília illatú gyertyát, és századszor és végignézheted az Álom luxuskivitelben című filmet, esetleg a My Fair Lady-t, vagy a Római vakációt.
Örülj az ünnepnek, de ne misztifikáld túl a dolgot: ne legyenek extrém elvárásaid önmagaddal szemben. Akár a családdal, akár egyedül töltöd az ünnepeket, sose felejtsd el: mikor számba veszed az élet neked juttatott adományait, vedd számba a problémákat is. Ahogy Yehuda Berg mondja: "Amit ma még megpróbáltatásnak látunk, holnapra már nyilvánvaló lesz, hogy jobbá tett minket."
Fényes hetet és boldog karácsonyt mindenkinek!
www.facebook.com/
www.whitecityboy.com
