Előre is kérjük az elnézésedet a zavarásért. Reméljük, nem veszed zokon, hogy így bátorkodunk és egyáltalán.

Az a nagy helyzet, hogy értesültünk munkásságodról. Mondjuk úgy: megláttuk. Nem mondjuk, hogy első körben az öröm könnyei futották el arcunkat, tán úgy is fogalmazhatnánk: picit mérgesek lettünk. Nem nagyon, mert az azért ártalmas lehet, már ami a ráncokat illeti, de te ezt biztosan igen jól tudod ezt, hisz úgy ismersz bennünket, mint a tenyeredet.

Persze, hogy tudod ezt te, hát mit fecsegünk itt össze és vissza, hisz pontosan követed a Nesze!szer munkásságát. Mert ugye álmatlan óráidat (nyilván azokat!) azzal töltötted az utóbbi időben, hogy tőlünk egy az egyben leemeljél postokat és egy betű eltéréssel elindítsad a blogodat. Nem a mi mintánkra, hanem tökéletesen lemásolva. Igaz, a rúzsfoltot nem tudtad imitálni, igen kedves barátnőnk fotózta nekünk egykor, de ha gondolod, megadjuk a számát, neki is jól jön a munka. Megható ez az igyekezet a részedről, tényleg. Mi azonban úgy érezzük, esetleg jobban járnál, ha bármit a saját kútfődből állítanál elő. Nem baj, hogy te kopi pasztát ebédelsz, csak kicsit megfeküdheti az ember gyomrát a független szakértők szerint is. Ötleteket az ember persze meríthet bárhonnan, mert inspirálódik esetleg, de hogy egy az egyben, hát ez nem semmi, meghajolunk merészséged előtt. Talán csak annyit mondanánk, de úgy barátilag igazán, segítésből, hogy nem javallanánk a fekete háttérszínt, mert lehet, hogy az cool, de nem azt tükrözi, amit mi szeretnénk sugallani: járjunk  az élet napos oldalán.

Sajnálatos módon azt kell mondanunk, hogy lépéseket is tettünk az ügyben és blog.hu csapata (köszi Laci!!!) törölte a te kis alkotásodat, bármennyire is ügyesen, egy betű eltéréssel emeltél el tőlünk mindent. Mivel egy ismerősünk blogjával is ugyanezt cselekedted, szinte már ismerős vagy a társaságnak. Ám mi úgy érezzük, biztos van benned valami igazán eredeti, egyéni, ami csak te vagy, talán érdemes lenne azt kiaknáznod és nem a ctrl c és ctrld v billentyűket használva kommunikálni a világgal.

És küldenénk neked egy dalt is sok szeretettel. Semmi köze ehhez a kis levélhez, amit írtunk neked. Semmi, de semmi.... Csak mi ilyenek vagyunk, ilyen viccesen furák, meg bírjuk ez a nótát. Legyél te is olyan, amilyen igazán vagy. Boldog keresgélést. Mert sokszor az út fontosabb, mint a cél, tennénk még hozzá szívünk összes melegével.

Kellemes őszt kívánva:

A Nesze csapata