Úgy még senki sem lett boldog, hogy állandóan önmagával volt elfoglalva, és azzal, hogy boldog akar lenni. A boldogság egyik ősellensége az énközpontúság és a görcsös önmegvalósítási szándék. A boldogságra ugyanis közvetlenül nem lehet törekedni: az olyan kincs, amit ajándékba kapunk. A boldogság az embert egyszer csak meglepi – de azért, hogy ez megtörténhessen, nagyon sok mindent tehetünk. Ha hosszú távú, akár életre szóló, sőt a földi életen túlmutató életcélokra irányulunk, és azoknak odaadjuk magunkat, annak következtében lehetünk boldogok.

Pál Feri